International Conference on Education Economics

2018.11.21. - 2018.11.23.

International Conference on Education Economics – EDEN final conference



The event is hosted by the Center for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, within the new Research Building of Human Sciences (MTA Humán Tudományok Kutatóháza) located at Budapest, Tóth Kálmán u. 4, 1097. Hungary   (see map).




November 21, 2018.


9:00-9:30: Registration and coffee


9:30-9:45: Welcome


9:45-10:45: Keynote: Lex Borghans, (Maastricht University) “The economics of the curriculum”


10:45-11:00: Room change


11:00-12:30: Session 1


12:30-14:00: Lunch


14:00-15:30: Session 2


15:30-16:00: Coffee break


16:00-17:00: Session 3


17:00-19:00: Reception with light snacks


November 22, 2018.


9:00-10:30: Session 4


10:30-11:00: Coffee break


11:00-12:30: Session 5


12:30-14:00: Lunch


14:00-15:30: Session 6


15:30-16:00: Coffee break


16:00-17:00: Session 7


19:00-22:00: Conference dinner (location: Prestige boat, Jászai Mari square, dock 9.)


November 23, 2018.


9:30-11:00: Session 8


11:00-11:30: Coffee break


11:30-12:30: Keynote: Daniele Checchi, (University of Milan) “The long term evolution of inequality of opportunity”


12:30-12:45: Farewell


12:45-14:00: Lunch and goodbye


Parallel Sessions


Nov. 21. Wednesday


Session 1A Session 1B
School setting and child outcomes Student characteristics
Bernhofer Juliana, Mirco Tonin

The Effect of the Language of Instruction on Academic Performance

Sergio Longobardi , Margherita Maria Pagliuca, Andrea Regoli

A quasi-experimental approach to assess the effect of experiences with money on the students’ financial literacy in OECD countries

Emily M McDool

Class Setting and Children’s Non-Cognitive Outcomes

Kenneth De Beckker, Kristof De Witte, Geert Van Campenhouta

A cultural explanation of cross country differences in financial literacy

Anna Lovász,Ewa Cukrowska-Torzewska,Mariann Rigó,Ágnes Szabó-Morvai

Gender differences in the effect of subjective feedback

Melvin Vooren

Which students succeed in IT education?

Session 2A Session 2B
Teaching Firms/skill demand
Ryuichi Tanaka, Koichi Ushijima, Haruko Noguchi, Akira Kawamura, Shun-ichiro Bessho

Do Teachers Matter for Academic Achievement of Students? Evidence from Administrative Panel Data

Melline Somers, Sofie Cabus

The Changing Demand for Skills in The Netherlands

Fritz Schiltz, Deni Mazrekaj, Daniel Horn, and Kristof De Witte

The Effect of High Achieving Peers Leaving The Class:
Evidence From Hungary

Pusterla Filippo

The complementarity effects of organizational capital and vocational education

Chris van Klaveren, Ilja Cornelisz

Teacher Discretion in Grading Standardized Exams: Stakes and Information in Dutch Secondary Education

Sofie Cabus, Eszter Nagy

Performance of Hungarian firms: are apprentices an asset or a liability? Evidence from a unique matched employer-employee dataset

Session 3A Session 3B
Teaching technologies School characteristic effects
Nathalie Lenoir, Christophe Bontemps

What can learners’ paths teach us about MOOCs?

Thomas Wouters, Zoltán Hermann, Carla Haelermans

Demand for secondary school characteristics – Evidence from school choice data in Hungary

Mara Soncin, Tommaso Agasisti, Giovanni Azzone

Assessing the Effect of Massive Open Online Courses as Remedial Courses in Higher Education

Koen Declercq, Sofie Cabus, Kristof De Witte

The transition from vocational secondary education to professional higher education in the Netherlands


Nov. 22. Thursday


Session 4A Session 4B
Parents and child outcomes Mobility/transfers
Montezuma B. G. Dumangane, Luisa Ara ́ujo, Patricia Costa, Nuno Crato

Early Parental Reading or Reading for Pleasure: what matters most for boys and girls?

Antonio Di Paolo, Lorenzo  Cappellari, Ramon  Caminal

Linguistic skills  and  the  intergenerational  transmission  of  language

Julia Sonnenburg, Carolin Fritzsche

Does Home Ownership by Parents have an Impact on their Children’s Educational Attainment? – Evidence from Germany

Lauren McInally

Geographical Mobility in Higher Education

Deni Mazrekaj, Kristof De Witte, Sofie Cabus

School Outcomes of Children Raised by Same-Sex Couples: Evidence from Administrative Panel Data

Jasmina Berbegal Mirabent, Dolors Gil-Doménech, Eva de la Torre

Exploring technology transfer patterns among Spanish universities

Session 5A Session 5B
Student outcomes Student aspirations
Kristof De Witte, Mike Smet, Ruben Van Assche

The impact of additional funds for schools with disadvantaged pupils: A regression discontinuity design

Heß Pascal, Silke Anger, Max Kunaschk

Minimum Wages and Teenagers’ Educational Aspirations

Giovanna D’Inverno, Kristof De Witte, Mike Smet

The effect of additional resources for disadvantaged students: Evidence from a conditional efficiency model

Arthur-Felix Sawadogo

Analysis of the determinants of entrepreneurial intention: the case of Burkina Faso

Jose Manuel Cordero Ferrera,Víctor Cristóbal, María Gil

Teaching strategies and their effect on student achievement: A cross-country study using data from PISA 2015

Luis Díaz Serrano, Alexandrina P. Stoyanova

Is there a Link between Body Mass Index, Students’ Expectations and Cognitive Achievement?

Session 6A Session 6B
Early childhood effects Methodology
Tamás Hajdu, Gábor Kertesi and Gábor Kézdi

Health Differences at Birth between Roma and Non-Roma Children in Hungary Long-Run Trends and Decompositions

Chiara Masci

EM algorithm for non-parametric mixed-effects models. An application to INVALSI data for unsupervised classification of Italian schools.

Dániel Horn, Ágnes Szabó-Morvai, Anna Lovász, Kristof De Witte

Human Capital Effects of Kindergarten and School Enrolment Timing

Jose Manuel Cordero Ferrera, Juan Aparicioa, Lidia Ortiza

How to deal with plausible values in efficiency analysis with international large-scale assessment data

Ágnes Szabó-Morvai, Anna Lovász

Childcare and Maternal Labor Supply – a Cross-Country Analysis of Quasi-Experimental Estimates from 7 Countries

Gabriela Sicilia, Daniel Santin

Beyond the average treatment effect: using production frontiers to evaluate RCTs in education

Session 7A Session 7B
School-career transition factors Educational system performance
Alessia Matano, Di Paolo A.

The impact of working while studying on the academic and labour market performance of graduates: the joint role of work intensity and job-field match

Rosa Simancas Rodríguez, Cristina Polo, Gabriela Sicilia

Equity and Efficiency in the Spanish Educational System: Regional Comparison Based on PISA 2015

Ines Albandea

The Employer Perception of Non-linear Educational Pathways A Vignette Study with French Employers

Alice Bertoletti,          Tommaso Agasisti

Analysing the determinants of Higher Education Systems’ performance in a multidimensional perspective – a Structural Equation Modelling approach


Nov. 23. Friday


Session 8A Session 8B
School segregation Cross country analyses
Thomas Wouters

Freedom of school choice vs diversity

Daniel Santin, Juan Aparicio,  Sergio Perelman

Comparing the Evolution of Productivity Gaps in Education with PISA: The case of Latin-American countries

Carlos Roberto Azzoni , Gabriel Leite, Fernanda Gonçalves De La Fuente Estevan

Estimating the returns to higher education selectivity in Brazil

Jasmina Berbegal Mirabent,Tommaso Agasisti

Cross-country analysis of higher education institutions’ efficiency: The role of strategic positioning

Sóvágó Sándor, Hessel Oosterbeek, Bas van der Klaauw

Identifying the sources of school segregation

Audrone Jakaitienė, Antanas Žilinskas, Dovilė Stumbrienė

Analysis of Education Systems Performance in European Countries: PCA-DEA approach

Helyszín: Center for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, Research Building of Human Sciences (MTA Humán Tudományok Kutatóháza) Budapest, Tóth Kálmán u. 4, 1097 Hungary

4th The Role of State in Varieties of Capitalism (SVOC) Uneven Development, Inequalities and the State

2018.11.29. - 2018.11.30.

4th The Role of State in Varieties of Capitalism (SVOC)

Uneven Development, Inequalities and the State

Deadline for abstract submission: July 31, 2018 >>> Call for papers

The SVOC2018 conference is organized by the Institute of World Economics of the Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences and Center for European Neighborhood Studies, Central European University.
Organization leads: Zsófia Naszádos and Tamás Gerőcs
Official conference e-mail:

Important Dates

Deadline for abstract submission: July 31, 2018

Notification of acceptance: Aug 15, 2018

Payment of Conference Fees: October 31, 2018

Full paper submission: October 31, 2018

We now welcome proposals for individual papers relating to any of the conference themes.

Please note that this year we will be using the Easychair conference system for abstract submissions. The Easychair website for the SVOC2018 conference is   where you will be asked to register with a valid email address and a password. The final deadline for abstract submissions will be July 31, 2018. 

Conference fee includes access to the Conference, Conference lunches, Conference breaks and Conference dinner.

Registration fees (if paid after September 30, 2018): 140 euros

Early bird (if paid before September 29, 2018): 100 euros

Reduced registration fees (for PhD students if paid before September 29, 2018): 60 euros

Reduced registration fees (for PhD students if paid after September 30, 2018): 80 euros

Fees can be paid only by bank transfer.

Helyszín: Central European University Nádor u. 9, Budapest, H-1051, Hungary

VI. Alföld Könferencia - Újrakezdők a periférián – leszakadás, válság és helyi válaszok az Alföldön és azon túl


VI. Alföld Konferencia – Békéscsaba, 2018. december 6.

  Újrakezdők a periférián
Leszakadás, válság és helyi válaszok az Alföldön és azon túl

Tisztelt Érdeklődők! Kedves Kollégák!

A konferencia nyitása eredményeként többen is jelezték, hogy önállóan, vagy a békéscsabai szervezők segítségével szívesen jelennének meg tematikus szekcióval a konferencián. Ennek alapján a következő témák körvonalazódtak:
A délelőtt folyamán két kerekasztal beszélgetésre kerülne sor:
  1. ’Periféria-kutatás – Alföldkutatás: Változó hangsúlyok, megközelítések, módszerek’
    Visszatekintés az Alföldhöz kötődő kutatókkal. Visszatekintés a kutatói életpályák fordulópontjaira, az Alföldhöz kötődő meghívott beszélgetőpartnerekkel (Tervezett résztvevők: Csatári Bálint, Dövényi Zoltán, Rakonczai János, további egy felkérés véglegesítése szervezés alatt. Moderátor: Nagy Gábor)
  2. Kerekasztal-beszélgetés a perifériakutatás módszertani és etikai dilemmáiról – Meghívott vitapartnerekkel (3 fő biztos, egy további szereplő részvétele véglegesítés alatt. Moderátor: Timár Judit, szervező: Mihály Melinda)
A délutáni program a tematikus szekciókkal folytatódna (két etapban 4-4 szekciót tervezünk indítani) a következő témákban:
  • A gazdasági megújulás lehetőségei a vidéki városokban – Innovációk és klaszterek. (Moderátor: Gyulai Tamás)
  • A gazdasági szereplők peremhelyzetre adott válaszai – Térségi potenciálok, lokális / egyedi stratégiák. (Moderátor: Molnár Ernő, Nagy Erika)
  • A klímaváltozás környezeti és társadalmi kihívásai és az általuk kiváltott reakciók (Moderátor: Hoyk Edit, Kovács András Donát)
  • Társadalmi innováció és társadalmi vállalkozások - a válságra adott helyi válaszok (Moderátor: Mihály Melinda)
  • Különböző társadalmi-térbeli helyzetek, eltérő fejlesztési lehetőségek a községi szegregátumokban (Moderátor: Szarvák Tibor, Kovács Gábor)
  • Szolidaritás és válság – kerekasztal-beszélgetés (Moderátor: Kincse Szabolcs, Mihály Melinda)
  • Újrakezdés történeti perspektívából – Fordulópontok, csomópontok, elágazások az Alföld vagy egyes tájak, települések fejlődésében (Moderátor: Nagy Gábor)
  • Az állam szerepe a vidéki terek fejlesztésében – Segít, támogat, orientál, presszionál? (Moderátor: Velkey Gábor)
Az előadása címét és absztraktot még le nem adott, de a rendezvény iránt érdeklődő résztvevőktől azt kérjük, hogy tervezett előadásuk tematikáját próbálják meg a megadott témakörökhöz közelíteni.

A leadás határideje 2018. szeptember 30., a címeket és összefoglalókat Nagy Gábornak kérjük küldeni e-mailben erre a címre:

Programterv (pdf)           Jelentkezési lap (docx)

A konferencia tervezett időbeosztása

9:00-tól                Regisztráció – az előtérben
10:00-tól              délelőtti program a Konferenciateremben
10:00 -10:10       A konferencia munkájának megnyitása, a jelenlévők köszöntése (Velkey Gábor)
10:10-11:30        Kutatás-módszertani kerekasztal és vita (Moderátor: Timár Judit, Mihály Melinda)
11:30-12:30        Kutatói életpályák csomópontjai – kerekasztal (Moderátor: Nagy Gábor)
12:30-13:30        Büféebéd (helyben)
13:30-tól              délutáni program a szekciótermekben
13:30-15:00        Párhuzamos szekciók (4 db) előadások és vita
15:00-15:15        Kávészünet
15:15-16:45        Párhuzamos szekciók (4 db) előadások és vita
16:45-17:00        A konferencia zárása

Színhely: MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42.


A konferencia-részvétel költsége

A konferencián való részvétel regisztrációs díjhoz kötött. Annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsunk a nehezebb pénzügyi helyzetben lévő kutatók és civilek konferencián történő részvételére, három típusú regisztrációs díjat különböztetünk meg:
  • 12 000 Ft – Szolidaritási regisztrációs díj
  • 6 000 Ft – Sztenderd regisztrációs díj
  • 3 000 Ft – Csökkentett regisztrációs díj
Kérjük azokat a kutatókat vagy civileket, akiknek az intézeti vagy egyéb projektekből származó pénzügyi helyzete lehetővé teszi, fizessék meg a szolidaritási regisztrációs díjat, ezzel is segítve azon kutatók és civilek részvételét, akik nehezebb pénzügyi helyzetben lévő intézetekből vagy intézeti háttér nélkül érkeznek. A szolidaritási regisztrációs díjakból fedezzük majd a csökkentett regisztrációs díjjal érkező kutatók és civilek részvételi költségét. 
A csökkentett regisztrációs díjat olyan fiatal vagy nyugdíjas kutatóknak és civil szervezetek képviselőinek ajánljuk, akik szívesen részt vennének a konferencián, de nem engedhetik meg maguknak a sztenderd regisztrációs díj megfizetését. 
A sztenderd regisztrációs díj fedezi a konferencián résztvevő egy főre eső részvételi költségeket. Minden olyan jelentkezőnek ezt ajánljuk, aki megengedheti magának, hogy a konferencián normál regisztrációs díjjal vegyen részt.

Jelentkezési lap (docx)

A tervezett szekciók, kerekasztalok tematikái:

Kerekasztal-beszélgetés a perifériakutatás módszertani és etikai dilemmáiról

A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy eltérő módszertani megközelítéssel dolgozó kutatókkal közösen vitassunk meg a perifériakutatási gyakorlatokhoz kötődő módszertani kérdéseket. A kutató kutatásba történő bevonódását többféle szinten igénylő kvalitatív megközelítések (pl. félig strukturált interjúk, művészetalapú kutatás, pszichodráma) kapnak hangsúlyt. Beszélgetést kezdeményezünk a kutatói pozicionalizáltságról és arról, hogy az milyen hatással van az alkalmazott módszertanra. Arról is szó lesz majd, hogy milyen kutatásetikai dilemmákkal kell szembenézni a társadalmilag és térben is marginalizált csoportokról, illetve a velük együtt végzett vizsgálatokban. A vitában a hozzászólás lehetőségét a hallgatóság számára is biztosítjuk.
Tervezett meghívottak:
  1. Kóczé Angéla (CEU, pszichodráma facilitátor) Interjúk és pszichodráma, mint érzékenyítő módszer.
  2. Németh Krisztina (MTA KRTK RKI KÉTO) Interjúk és más innovatív kvalitatív módszerek a vidékkutatásban.
  3. Horváth Kata/Oblath Márton ( A művészetalapú részvételi ifjúságkutatás, módszerei.
Milyen lehetőség és tér nyílt az Alföld és a vidékkutatás számára a rendszerváltás előtt és után? – Visszatekintés a kutatói-oktatói életpályák fordulópontjaira
Tervezett meghívottak:
  1. Csatári Bálint, a Kecskeméti Településkutató Csoport alapítója és vezetője, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet igazgatója, az SZTE címzetes egyetemi docense, vidékkutató, a Vidék Hálózat elnöke
  2. Dövényi Zoltán, a Békéscsabai Földrajzi Kutatócsoport egyik alapítója, az MTA Földrajzkutató Intézet Társadalomföldrajzi Osztály vezetője, a PTE Földrajzi Intézet vezetője, majd a Doktori Iskola vezetője, egyetemi tanár, az MTA Doktora
  3. Rakonczai János, a Békés Megyei Tanács tudományos titkára, a Békéscsabai Földrajzi Kutatócsoport tagja, az SZTE Természeti Földrajzi Tanszék helyettes vezetője, egyetemi tanár, az MTA Doktora.
Mindhármuk életének, kutatói pályájának jelentős része még az „átkosban” indult, megtapasztalták a rendszerváltás körüli zűrzavart, majd több, éppen aktuális kutatási–tervezési–fejlesztési divathullámot. Generációkat oktattak a felsőoktatásban és azon kívül. Felhalmozott tudásuk, a változások meg- és túlélése fontos tapasztalat lehet a kezdő kutatók és a vidékért tenni akarók számára is.

A gazdasági megújulás lehetőségei a vidéki városokban – Innovációk és klaszterek.

Az elmúlt évtizedek során több metodika is előtérbe került a regionális innovációs rendszerek elméletében: a regionális előretekintés („regional foresight”) a 21. század első éveiben volt az érdeklődés homlokterében, a következő évtizedben az intelligens szakosodás („smart specialisation”) volt priorizálva az Európai Unióban, jelenleg pedig az ipari modernizáció (industrial modernisation) és a digitális átalakulás (digital transformation) van középpontba állítva. Mindez idő alatt a régiók szerepe is átalakult: a régiók jelentősége megmaradt (bár némileg csökkent), de nagyon felerősödött a városok szerepe. (Ezt jelzi az is, hogy a régiók hagyományos „Open Days” rendezvénye már évek óta a „városok és régiók” eseményeként kerül megrendezésre.
Magyarországon a területi fejlesztések többé-kevésbé követték az európai tendenciákat, de az aktuális politikai akarat sokkal meghatározóbb befolyással bírt. A térségi fejlesztések tervezésében és megvalósításában ezért felértékelődött a klaszterek szerepe, mint az európai együttműködésekben is érdemi partneri szerep betöltésére képes magyarországi partnerek. A szintén egyre fontosabb szerepet betölteni képes városoknak ezért érdemes lényeges szereplőként (mint „regional stakeholder”) tekinteni a klaszterekre és velük együttműködve alkotni meg a város modern stratégiáját a digitális korban. A szekció előadói ezt a kérdéskört tudják különböző megközelítésben körüljárni.

A gazdasági szereplők peremhelyzetre adott válaszai – Térségi potenciálok, lokális / egyedi stratégiák

Közel 30 évvel a rendszerváltás után a külföldi működőtőke importjára építő, exportorientált gazdaságfejlesztési stratégiát követő, időközben EU-taggá vált kelet-közép-európai országok nemzetközi ipari hálózatokba történő nagyarányú, ámde egyenlőtlen mértékű bekapcsolódása figyelhető meg. Az ipar nagyobb részét és dinamikusabb ágazatait tömörítő északnyugati régiók, illetve az újraiparosodási folyamatból többnyire kimaradó keleti perifériák kettőssége még az Alföldön belül is jellemző, ahol a szektor megújulása elsősorban a főváros-közeli térségek (mindenekelőtt a Jászság és Kecskemét) gazdaságában érhető tetten. Úgy tűnik, hogy a feldolgozóiparnak a 21. század területi egyenlőtlenségeinek alakításában is van némi szerepe.
A régió nagyipari kultúrájának jelentős része a szocialista időszak Alföld-iparosításához köthető, melynek az 1950-es évek nehézipari beruházásai, valamint az – idén 50 éve indult – Új Gazdasági Mechanizmus korszakának dekoncentrált iparosítása egyaránt részét képezték. A létrejött ipar szerkezeti sajátosságai (élőmunka-igényes tevékenységek felülreprezentáltsága, erős kötődés a mezőgazdasághoz és a keleti piacokhoz, továbbá a kis- és középvárosokra jellemző, függő helyzetű részlegipar nagy súlya) azonban – különösen a rendszerváltás gazdasági átalakulása során – hátrányosnak bizonyultak, illetve (a téma kutatói részéről) komoly kritikák tárgyát képezték. Nem kedvezett a régió ipari megújulásának a külföldi működőtőke befektetések 1990-es években jellemző „mérsékelt” érdeklődése sem.
Megtapasztalva ugyanakkor az ipar növekedésének egyes alföldi térségekben „észak-dunántúli” léptékű lendületét az ezredforduló után, másrészt számos ipari szereplő sikeres működését az újraiparosodó térségeken kívül is, joggal vetődhet fel a megfigyelhető tendenciák újraértékelésének igénye. Milyen térbeli és szerkezeti sajátosságokat mutat az Alföld ipara napjainkban? Hogyan befolyásolja a múlt öröksége – illetve általában a helyspecifikus tényezőkínálat – az ipar fejlődési pályáját? Miként hatott a közelmúlt gazdasági válsága az alföldi ipar fejlődésére? Mennyiben beszélhetünk a területi egyenlőtlenségek újratermeléséről – ezúttal nem a több telephelyes állami vállalatok, hanem a külföldi szereplők által irányított globális termelési hálózatok szervezeti keretei között? Mennyire reálisak az (újra)iparosítást propagáló elképzelések, lehet-e húzóágazat az ipar a 21. századi Alföldön?
E kérdésekre keresünk választ a VI. Alföld Konferencia e szekciójának munkája során, ahová várjuk minden potenciálisan kapcsolódó előadó jelentkezését.
A klímaváltozás környezeti és társadalmi kihívásai és az általuk kiváltott reakciók
A szekcióban a klímaváltozáshoz kapcsolódóan több témát is szeretnénk körbejárni, úgymint:
  • a nemzeti szintű klímapolitikák alakulását a posztszocialista térségben és azon belül hangsúlyosan Magyarországon;
  • a gazdálkodók klímaváltozással kapcsolatos informáltságát, egyéni stratégiáik alakulását;
  • a klímaváltozás várható hatásaira történő városi szintű adaptációs kísérleteket;
  • vagy éppen, a klímaváltozás lehetséges befolyását a népesség hosszú távú térbeli mozgásaira.

Társadalmi innováció és társadalmi vállalkozások - a válságra adott helyi válaszok

A periferizálódás kutatásában egyre nagyobb figyelem irányul a helyi válaszokra, amelyek a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások egy vagy több aspektusát érintik. Ehhez kapcsolódóan a „társadalmi innováció” és a „társadalmi vállalkozás” koncepciók egyre népszerűbbek a szakpolitikai döntéshozók, kutatók, fejlesztő szervezetek vagy a helyi szereplők körében. A társadalmi vállalkozás és társadalmi innováció magyarországi kontextusának megvitatását célozza a szekció. A társadalmi vállalkozások és a társadalmi innováció különböző értelmezései mentén szeretnénk végigjárni, hogy milyen kihívásokra adhatnak választ a szociális és szolidáris gazdaság szereplői, és hogy milyen korlátokkal kell szembenézzenek. A munkaerőpiaci-integrációt célzó szociális szövetkezetekre irányuló kutatások mellett a részvételi demokráciát erősítő, képességalapú helyi fejlesztési programokat bemutató helyiek vagy az ezeket a kezdeményezéseket vizsgáló kutatók jelentkezését várjuk. A módszertant tekintve a szekció nyitott a kvantitatív kutatások mellett a kutató különböző szinten történő bevonódását igénylő kvalitatív kutatásokra (interjúk, etnografikus módszerek, részvételi akciókutatás) is.

Különböző társadalmi/térbeli helyzetek, eltérő fejlesztési lehetőségek a községi szegregátumokban 

Jelen szekcióban a következő témakörökhöz várunk előadásokat:
  • a szegregált élethelyzetek csökkentését jelentő jó gyakorlatok szociológiai – fejlesztéspolitikai megközelítései;
  • szegregátum-mozaik (milyen társadalmi/szociálpolitikai/földrajzi/igazgatási/fejlesztési, szolgáltatási stb. tényezők határozhatják meg egy-egy szegregátum állapotát);
  • fejlesztési szempontú módszertani megközelítések; lakhatási körülmények; ,,szegénydrogozás” útjai, jellemzői;
  • a szegregált élethelyzetek változásának társadalomtörténeti keretei;
  • a tanoda típusú fejlesztések települési megvalósításának társadalmi-pedagógiai háttere;
  • mikro/makro hatások a szegregált élethelyzetek csökkentését célzó programokban stb.

Szolidaritás és válság – civil-kutatói kerekasztal-beszélgetés

A 2008-ban bekövetkező gazdasági világválság különösen érzékenyen érintette a világgazdaság fél-perifériáján elhelyezkedő országokat (így Magyarországot is). A növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a demokratikus berendezkedést veszélyeztető populizmus is egyre inkább erősödik. Ezzel párhuzamosan egyre jobban érzékelhetőek a klímaváltozás hatásai, amik ugyancsak a nehéz társadalmi-gazdasági helyzetű lakosságot érintik a legérzékenyebben. A kerekasztal-beszélgetés fő témája, hogy a jelen társadalmat meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági válságok kontextusában hogyan értelmezhető a szolidaritás. A gazdasági centrumokon kívül eső, periferizált (vidéki és városi) terekben működő civil szervezetek képviselőivel és kutatókkal azt igyekszünk megérteni, hogy milyen módon gyakorolható helyi szinten a szolidaritás és hogy milyen erőforrások mobilizálhatóak a nagyobb társadalmi és környezeti igazságosság elérése érdekében. 

Újrakezdés történeti perspektívából – Fordulópontok, csomópontok, elágazások az Alföld vagy egyes tájak, települések fejlődésében

Az eddigi hagyományokat részlegesen megújítva – hiszen az eddigi alkalmakkor is minden esetben egy-egy hívószóra/mondatra volt felfűzve a konferencia témája – most néhány évfordulóra, mint fontos, a mának is üzenő fordulópontra is szeretnénk építkezni a konferencia tematikájának kialakításakor.
Egyik fókuszunk a megye és a tágabb Alföld újratelepülése, kultúrtájjá formálódása, az együttélésből és –munkálkodásból kinövő sajátos fejlődési pályák, lokális társadalmak, gazdasági modellek megjelenése, megerősödése, megrekedése, töréspontjai, a folyamatos újrakezdések és útkeresések térben és időben. – Apropó: Békéscsaba újratelepülése 300 éve volt.
Ötven éve jelent meg (1968) az akkori szocialista rendszer nagyszabású reformtörekvése az ún. Új Gazdasági Mechanizmus (kicsit korábban az agrárszféra magyar modelljének csírái). Ennek apropóján érdemesnek véljük végiggondolni, milyen örökséget vett át, formált újra és adott tovább az 1945-89 közötti évtizedek között regnáló hatalom. Élnek-e tovább a mában szocialista korszak gazdasági, társadalmi, települési, térszerkezeti vonásai? Mennyiben határozták meg a kiinduló állapotok a piacgazdaság korszakában befutott fejlődési pályát? Mennyiben okolhatók az egyes helyek és terek leszakadásáért, elmaradottságáért, a lokális közösségek felbomlásáért stb.?
Nagyjából ugyanekkorra tehető a hagyományos társadalmi modell és a kapitalizmus „fősodra” ellen tiltakozó diákmozgalmak megjelenése a nyugati társadalmakban is, melyek új értékeket, látásmódot, világnézetet hoztak magukkal, mintegy megelőlegezve a posztmodern korszakot. Ez a szemlélet jelen van-e az Alföld mai társadalmában? Nyomozhatók-e egyes elemei? Ennek hozadékaként értelmezhetjük-e a szolidaritás / szolidáris gazdaság, az önsegítés, az alulról szerveződő közösségek – elsősorban a rendszerváltás utáni – megerősödését, egyes társadalmi innovációk megjelenését?
Végül, de nem utolsósorban, tíz éve tört ki korunk legjelentősebb, valóban globálisnak nevezhető gazdasági válsága, mely ráerősített a hazai, 2006-tól induló belső válságperiódusra. Ennek kapcsán feltehető a kérdés: egy évtized után honnan-hová jutottunk? Milyen problémákat sikerült kezelni és milyen eszközökkel? Milyen egyenlőtlenségek oldódtak, melyek nem, illetve jöttek-e létre a válságkezelés nem kívánt következményeként új egyenlőtlenségek, periférikus helyzetek, függőségek a szűkebb-tágabb térségben? Hogyan reagáltak a helyi szereplők saját változó – vagy éppen permanensen kedvezőtlen – helyzetükre?
Ehhez várjuk előadók, vitázók és érdeklődők jelentkezését!

Az állam szerepe a vidéki terek fejlesztésében – Segít? Támogat? Orientál? Presszionál?

Az állam a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek formálódásának kulcsszereplője az intézményi (köz)szolgáltatások és az infrastrukturális rendszerek működtetőjeként, a piaci folyamatok szabályozójaként, a fejlesztéspolitika letéteményeseként, a mindennapi élet kereteinek alakítójaként. A vitaülés célja, hogy megragadjuk és értelmezzük ezeket a szerepeket a periférikus térségek kontextusában, különös tekintettel az állami politikák/intézményi gyakorlatok társadalmi-térbeli következményeire, állam és a helyi-térségi szereplők viszonyára, utóbbiak intézményi átrendeződésekre adott válaszaira.


Helyszín: MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42.

Workshop New Challenges of Decentralisation

2019.05.09. - 2019.05.10.

Workshop New Challenges of Decentralisation

Decentralisation has been one of the buzzwords in the neoliberal good governance public policy literature in the last decades. After the main decentralisation trend in the western democracies, in the seventies, the developing and transition countries worldwide were advised to devolve most of the competences in public service delivery and in local economic development.


The main argument was the fact that the decentralised democratic, participative way of managing local affairs could improve both accessibility and quality of public services and provide at the same time more transparency and legitimacy. Many territorial reforms have been implemented under the umbrella of principle of subsidiarity and decentralisation, supported and sponsored by the EU (cohesion funds) and other international organisations (OECD, World Bank, UN), referring especially the regional competitiveness and the achievement of the Millennium Goals. Not only the financial crisis in 2008 but also many negative experiences and even failed reforms so far contributed to the scepticism concerning decentralisation and rescaling.


Thus, centralisation attempts emerged realizing that decentralisation has crucial preconditions and that for the overall governance, the political, economic, cultural-social and territorial contexts matter. The aim of the workshop is to discuss the experience of these recent territorial reforms. The workshop will include plenary and panel sessions. The organization plans to publish a selection of the papers presented.


Papers are especially welcome on the following topics or approaches:


· Longitudinal and/or international comparative analysis of territorial reforms, successes and failures;

· Explicit and hidden methods of centralisation;

· National case studies of how local and regional governments used or misused their competences at various policy fields;

· National patterns for consolidating the local- regional governments during the crisis;

· Theoretical papers on trends, advantages and disadvantages, legal and material preconditions of decentralisation.


Participation in the Workshop requires the presentation of a paper.

All proposals (abstracts) will be reviewed by the Scientific Committee.

Deadline for abstract submission: 15 January 2019.


  • Deadline for abstract submission: 15 January 2019
  • Notification of acceptance: 30 January 2019
  • Registration period: 1-20 February 2019
  • Workshop: 9 - 10 May 2019

Helyszín: HAS Centre for Economic and Regional Studies Institute for Regional Studies Papnövelde Street, 22 H-7621 Pécs, Hungary

Economics with policy - international seminar series organized by the Centre for Economic and Regional Studies

A monthly event, it features the presentation of an academic paper and a shortdiscussion. In this seminar, papers will be presented on diverse topics from international trade, regional development, competition, game theory to labor markets or education. A one hour presentation will be followed by a moderated policy discussion where the author and the moderator will discuss the policy relevant conclusions and potential applications in the European Union and Hungary.

„Vándorszeminárium” a KRTK három intézetének közös szervezésében - 2016. április 18.

A KRTK három intézetének közös szervezésében működő „vándorszeminárium” sorozat előadásain eltérő perspektívából, eltérő elemzési módszerekkel és eltérő diszciplínák keretei között vizsgálunk azonos vagy egymáshoz szorosan kapcsolódó jelenségeket. A mostani alkalom témája a migráció, helyszíne ezúttal Pécs.

DTI 70 jubileumi konferencia

2013. június 27-28. Pécs

Kiemelt híreink

Economics with policy - international seminar series organized by the Centre for Economic and Regional Studies

A monthly event, it features the presentation of an academic paper and a shortdiscussion. In this seminar, papers will be presented on diverse topics from international trade, regional development, competition, game theory to labor markets or education. A one hour presentation will be followed by a moderated policy discussion where the author and the moderator will discuss the policy relevant conclusions and potential applications in the European Union and Hungary.

Absztrakt 2018. október 29.

Absztrakt 2018. október 29. Tartalomból: Orvosok, fogvatartottak, multik, koraszülöttek - Sosemvolt lehetőségek az empirikus társadalomkutatásban. Van-e orosz modell? Gazdasági útkeresés és modernizáció Oroszországban. A gépi tanulás, predikció és okság a közgazdaság-tudományban. Műszaki paradigmaváltások. A közlekedésre fordított idő nyomában. A munka térbeli kiigazítása a magyarországi szocializmusban. Körzetméret és szavazói befolyásolás. Klímaváltozás és adaptáció. Európa belső perifériái. EU Mozaikok. Infografika: Bruttó bérek alakulása nemek és életkori megoszlás szerint. Cikkajánló. Programajánló. Publikációk.

Főtitkári elismerés az Akadémiai szolgálatában végzett kiemelkedő munkáért és kutatói eredményekért

Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenhatan, kutatói teljesítményükért pedig tizenketten vehették át Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az Akadémia vezetői által alapított elismeréseket.

További híreink »