NKFIH támogatást elnyert új kutatásaink

2020.02.11 | 11:26
NKFIH támogatást elnyert új kutatásaink

A hivatal 2019. novemberi eredményhirdetése alapján az alábbi kutatási pályázataink kaptak támogatást az NKFI Alapból.

Kormányzási kihívások periférikus térségekben


A kutatás elméleti keretét a közösségi típusú kormányzás és fejlesztési modell jelenti. Hazánk és a kutatás vizsgálati terepe, Baranya megye tipikus periférikus térségnek tekinthető, amely az elmúlt évtizedben bekövetkezett hanyatlással függ össze, valamint azzal a ténnyel, hogy nem sikerült a térség szereplőit tartós szövetségbe összekapcsolni a hálózati kormányzás egyre inkább jellemzővé váló rendszerében. Az elemzés ezen hanyatló térség speciális kormányzati igényeire világít rá, a decentralizáltabb irányítási rendszer kialakításához szükséges szabályozási, makro politikai feltételrendszerére, a szektorális, vertikális és területi együttműködések rendszerének elméleti és szabályozási kereteire.

A kutatás a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályán valósul meg, vezetője Pálné Kovács Ilona, résztvevői Faragó László, Finta István, Gál Zoltán, Hajdú Zoltán, Horeczki Réka és Póla Péter. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 36 hónap.

 

Üzemtípusok, kihívások, adaptációs irányok és ezek hatása a magyar vidékre


A kutatás alapkérdése az, hogy mely üzemtípusok mennyire vannak felkészülve arra, hogy megfelelő gyorsasággal és fenntartható módon alkalmazkodjanak azokhoz az egymást erősítő kihívásokhoz, kiemelten a klímaváltozáshoz és az ágazat egészére jellemző munkaerőhiányhoz, amelyek – a rendelkezésre álló előrejelzések szerint – tartósan és egyre erőteljesebben veszélyeztetik a magyar agrárgazdaságot az elkövetkező években, évtizedekben. A projekt fő célja a különböző gazdaságtípusok alkalmazkodóképességének vizsgálata a változtatást egyre sürgetőbbé tévő kihívások közegében és annak előre vetítése, hogy miként érinti mindez az érintett vidéki térségek fejlődési perspektíváit.

A kutatás a KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya, illetve a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézete közötti együttműködésében valósul meg, vezetője Kovács Katalin, résztvevői Koós Bálint, Németh Krisztina, Váradi Monika Mária és Vigvári András a KRTK RKI részéről, valamint Fogarasi József, Hamza Eszter, Király Gábor, Rácz Katalin és Swain Nigel John a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézetéből. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 40 hónap.

 

Átalakuló lokális lakáspiacok hazai nagyvárosokban


A projekt keretében feltárásra kerül a lokális lakáspiacok ciklikus változása – különös tekintettel a külső folyamatok (globális, EU-s, nemzeti) helyi hatásaira, a lokális lakáspiacok városi belső területi szerkezetét alakító hatására, s ennek kapcsolatára a helyi társadalmi struktúrával, valamint a városi nagyléptékű (nem csak lakáspiaci) fejlesztésekkel; s végül a speciális lakáspiaci szegmensek (albérleti, AirBnB) hatása a lakás adásvételi piac térszerkezetére, s ezen keresztül a városi tér átformálódására. A kutatás elméleti alapja több forrásra is támaszkodik, módszertana pedig erős kvantitatív lábbal rendelkezik. A folyamatok és mozgatórugók, valamint a helyi sajátos elemek feltárásához elengedhetetlen a terepi jelenlét (Szeged, Pécs, Miskolc, Győr), valamint a kulcsszereplőkkel elkészített interjúk elemzése, a helyi fejlesztési dokumentumok és a diskurzusok elemzése is.

A kutatásban a KRTK RKI Békéscsabai kutatócsoportjának kollégái vesznek részt, külsős kollégákkal kiegészítve. A kutatás vezetője Nagy Gábor, résztvevői Dudás Gábor, Kováts Bence, Nagy Erika és Velkey Gábor a KRTK RKI részéről, valamint külső munkatársként Boros Lajos, Kovalcsik Tamás, Nagy Gyula (mindhárman az SZTE-ről) és Trócsányi András (PTE). A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 48 hónap.

 

Hogyan hatnak a kisgyermekkori körülmények az emberi tőkére?


A kutatási programunk célja öt olyan tényező hatásának vizsgálata, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberi tőkét, és így az egyének későbbi életére is meghatározó következményei lehetnek. Megvizsgáljuk a kötelező iskolába járási korhatár változásainak hatását egyes deviáns viselkedésformákra, a hírek hatását a védőoltások beadására, a légszennyezés hatását a születések számára, az abortusztörvények hatását a humán tőkére és a kontrollhely és az iskolai teljesítmény összefüggését. A kutatásban magas szintű ökonometriai módszereket használunk, például panel fixhatás regressziókat, illetve kvázikísérleti kutatási technikákat.

A kutatásban a KRTK KTI munkatársai és külsős kutatók is részt vesznek. A kutatás vezetője Szabó-Morvai Ágnes, résztvevői Adamecz Anna, Bárdits Anna, Bíró Anikó, Kis Norbert és Kiss Hubert János a KRTK KTI részéről, valamint külső munkatársként Herczeg Bálint (Hétfa Kutatóintézet), Bödrős Katalin (Hétfa Kutatóintézet) és Prinz Dániel (Harvard Egyetem). A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 36 hónap.

 

Gyerekegészség, gyerekbetegségek Magyarországon a 21. században


A kutatás azt vizsgálja, milyen mértékű a legfontosabb akut és krónikus gyerekbetegségek elterjedtsége Magyarországon a 21. század elején, melyek a legfontosabb meghatározóik, s milyen mértékű egyenlőtlenségek léteznek e tekintetben. Elemzéseink segítségével a családi háttér, a lakókörnyezeti tényezők és az egészségügyi ellátórendszer elérhetőségének gyerekbetegségekre gyakorolt hatásáról kapunk a korábbinál teljesebb képet. Egyéni szintű, adminisztratív adatbázisokat használunk, melyek a vizsgálat fókuszában álló populációt teljes mértékben lefedik, és amelyeket a korábbi kutatások nem elemeztek ilyen átfogó, egységes szemléletmódban. A kutatás négy projektet foglal magában: 

  • Társadalmi státus és gyerekkori egészség: jövedelemkülönbségek és krónikus gyerekbetegségek
  • A születéskori egészség összefüggése a családi háttérrel, az anyai egészséggel és a helyi mikrokörnyezettel
  • A társadalmi környezeti tényezők és az egészségügyi ellátó rendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés hatása a gyakori krónikus gyerekbetegségek előfordulására.
  • A szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés hatása a gyerekek légzőszervi megbetegedéseire.

A kutatás vezetője Kertesi Gábor, résztvevői: Hajdu Tamás, Kézdi Gábor és Varga Júlia. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 48 hónap.

 

Befelé és kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések Ausztriában és Magyarországon - egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat

A kifelé és befelé irányuló közvetlentőke-befektetések kutatása nem új terület, mind Ausztriában, mind Magyarországon rengeteg tanulmány foglalkozik a befektetők motivációval, a befektetéseknek a küldő és még inkább a fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásával, a befektetéseket meghatározó tényezőkkel. Azonban egyre több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az eddig használt adatok és módszerek több problémával terheltek. Így kutatásunk újfajta adatokkal (az IMF-OECD BPM6 és BMD4 ajánlásai alapján összeállított új FDI-adatok, illetve vállalati kutatásokból nyert adatok) és a két ország összehasonlításában vizsgálja a következő kérdéseket: Melyek a két országban általában a közvetlentőke-befektetéseket befolyásoló legfontosabb tényezők az országok és a városok szintjén, különös tekintettel a tudás-intenzív tevékenységekre? Hol fektetnek be az osztrák és magyar külföldi befektető vállalatok, milyen tényezők befolyásolják a befektetési helyszín kiválasztását? Érvényes-e az ú.n. beruházásfejlődési út elmélet a két országra, vagyis gazdasági fejlettségi szintjük növekedésével változik-e a nettó befektetési pozíciójuk (a kifelé és befelé áramló tőkebefektetések különbsége)? A vállalati szintű adatok és elemzések alátámasztják-e az ökonometriai elemzések eredményeit? A projekt 2019. december 1-jén indult, a hároméves kutatás vezetője Sass Magdolna (MTA KRTK KTI), az osztrák partner Martin Falk (WIFO). További résztvevők: Szalavetz Andrea (VGI) és Tabajdi Gabriella (PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem).

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

31
2
3
4
5
6
7
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020 Szeptember

Kiemelt híreink

Elhunyt Major Iván (1949-2020), a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadója.

Elhunyt Major Iván (1949-2020), a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadója. 2020. szeptember 25-én életének 71-ik évében elhunyt Major Iván, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadója. Major Iván 1973-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem Elméleti-Gazdaságpolitikai szakán. 1976-ban egyetemi doktor, 1983-ban a közgazdaság-tudomány kandidátusa. 1996-ban nagydoktori címet szerzett. 1973 óta dolgozott az Intézetben.

Áldás vagy átok a gyémántvagyon? Biedermann Zsuzsánna cikke a Portfolio KRTK Blogjában

Áldás vagy átok a gyémántvagyon? Biedermann Zsuzsánna cikke a Portfolio KRTK Blogjában A nemzetközi sajtó 2020 elején szenzációs adásvételről tudósított: a Louis Vuitton luxusdivatház megvásárolta minden idők második legnagyobb nyersgyémántját, a Botswanában talált Sewelo ékkövet. De mennyire ismerjük a gyémánt lelőhelyének számító kis dél-afrikai országot és a nyersanyagban gazdag fejlődő országok gazdasági kihívásait?

Szabó John előadása az Alternative Economic Policy in Europe online konferencián

Szabó John előadása az Alternative Economic Policy in Europe online konferencián Az EuroMemo Group idén 26. alkalommal szervezi meg ″Alternative Economic Policy in Europe″ című konferenciáját 2020. szeptember 23-án és 24-én. A rendezvény keretében előadást tart a Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársa, Szabó John ″Hydrogen as an impediment to socio-ecological transformation?″ címmel.

További híreink »