Absztrakt 2020. február 11.

2020.02.10 | 12:50
Absztrakt 2020. február 11.

Tartalomból: Kritikai városkutatás, Fiatalok a munkaerőpiacon, A magyar közoktatás indikátorai, Nyugdíjpolitikák 2010 előtt és után, Kinek nincs ma bankszámlája?, Bizalom és etika a digitális pénzügyi szolgáltatásoknál, Brexit-szerződés, Okos városok és boldogság, Ökológiai lábnyom adó, Lakossági igények a közszolgáltatások terén, Sport és társadalmi tőke és még sok más

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Az aktuális szám letöltése pdf-ben

 

Interjú

Kritikai városkutatás

„Mindig van egy véletlen faktor abban, hogy egy kutató miért kezd el egy adott témával foglalkozni. Sok esetben a téma találja meg az embert. Hozzám a városkutatás – amivel már nyolc-kilenc éve foglalkozom – úgy került közel, hogy mindig nagyon szerettem városokban barangolni.” Siposs Zoltán Jelinek Csabával (RKI) készített interjújában olvashatunk a turizmus térformáló erejéről, a kritikai városkutatás gyökereiről és a társadalomkutatói értékválasztás fontosságáról. Tovább

 

Kutatás

Fiatalok a munkaerőpiacon

A januárban megjelent Munkaerőpiaci Tükör, 2018 című kötet középpontjában a fiatalok munkaerőpiaci részvétele, az iskolából a munkába való átmenet életperiódusa áll. Az idei évkönyv érdekessége, hogy ebben a témában az elmúlt harminc évben nem készült részletes, empirikus elemzés. Ezt a hiányt pótolja most a Pénzügyminisztérium megbízásából készült kötet, amely tág spektrumban mutatja be az elmúlt tizenöt év folyamatait. A kötetből pontos képet kaphatunk a tankötelezettség leszállításának, a szakképzési rendszer átalakításának következményeiről, az iskolaválasztás és lemorzsolódás alakulásáról, vagy arról, hogy miért aggasztó a nem dolgozó, nem tanuló 17 évesek arányának növekedése. A kötetből megismerhetjük az ingázási költségek és a munkanélküliség kapcsolatát, a roma fiatalok iskolai és munkapiaci hátrányait, a nélkülözhetetlen munkaerőpiaci készségeket és a fiatalok külföldi munkavállalásának trendjeit is. A kötet mellékleteként megjelenő Zsebtükörben szemléletes ábrák támasztják alá a legfontosabb állításokat. Tovább

A közoktatás indikátorai, 2019

Megjelent A közoktatás indikátorrendszere, 2019 című kiadvány, amely összesen 100 mutatón keresztül szemlélteti a magyar közoktatás legjellemzőbb vonásait. A kétévenként frissített indikátorsort még 2015-ben azzal a céllal fejlesztették ki a KRTK KTI kutatói, hogy a szakpolitikai döntéshozók és az érdeklődő közönség könnyen és pontosan tájékozódhasson a közoktatás legfontosabb mutatóiról, az egyes intézkedések hatásairól. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy egy-egy indikátor nem feltétlenül elegendő a teljes kép megítéléséhez. Ennek szemléltetésére készült el a február 14-i könyvbemutatóra egy Szemelvények című füzet, amelyben négy kiemelt témakört ─ a korai iskolaelhagyás, az egyenlőtlenség a középfokú oktatásban, a tanárhiány és a szakképző középiskolák tanárai – mutatnak be a különböző mutatók segítségével. Tovább

Nyugdíjpolitika 2010 előtt és után

A nyugdíjrendszer azért ideális tárgya a politikai gazdaságtani elemzéseknek, mert rendkívül széles tömegekre van hatással, így a mindenkori kormány hatékonyan képes politikai céljainak szolgálatába állítani. Simonovits András (KTI) és Ádám Zoltán (BCE) a nyugdíjrendszer lencséjén keresztül vizsgálja meg az általuk „demokratikus populistának” nevezett 2010 előtti és az azt követő „autokrata populista” politikai rezsim főbb intézkedéseit. Az Acta Oeconomicában megjelent angol nyelvű cikkben kitérnek a hárompilléres nyugdíjrendszer létrehozására, majd a második és harmadik pillér felszámolásának, illetve a Nők 40 program bevezetésének költségvetési hatásaira, és rámutatnak a nyugdíjindexálás egyik kevésbé ismert szerepére. A kutatók rávilágítanak arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések elvonásával az állam explicit adóssága ugyan csökkent, az implicit, azaz a jövő nyugdíjasaival szemben fennálló adóssága viszont nőtt, és ez rontja a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát. Tovább

A kép forrása: www.thelocal.se

A svéd tanügyigazgatás változásai

Amikor 2012-ben Magyarországon központi kézbe vették az oktatás irányítását, a szakmai közösség rendkívül kétkedve fogadta a változást. Svédországban ezzel szemben egészen az 1980-as évek kezdetéig Európa egyik legközpontosítottabb oktatásirányítása működött, amely kiváló eredményeket ért el mind a tanulói teljesítmények és a foglalkoztatás, mind pedig a társadalmi különbségek csökkentése terén. A nyolcvanas évek kezdetétől azonban a rendszer rugalmatlanságát és magas költségeit bíráló, egyre erősebb kritika hatására Svédországban fokozatosan elmozdultak a decentralizálás és a piacosítás irányába. Ennek okairól és következményeiről szól Semjén András (KTI) Educatióban megjelent tanulmánya. Tovább

Kinek nincs ma bankszámlája?

Míg az euróövezetben 2017-ben a felnőtt lakosság 95 százalékának volt bankszámlája, addig Magyarországon 75 százaléknak, ami így is felülmúlta a globális 69 százalékos értéket, derül ki a Világbank 2017-es Global Findex jelentéséből. A fejlett gazdaságokban általánosan elfogadott érv, hogy a pénzügyi szolgáltatások mind az egyén mind a makrogazdaság szintjén segítik a növekedést. Akiknek nincs bankszámlájuk, bankkártyájuk, azok számos előnytől és megtakarítástól esnek el. Horn Dániel és Kiss Hubert János (KTI) azt vizsgálták, hogy a pénzügyi beilleszkedésnek milyen egyéni tényezői vannak ma Magyarországon. Eredményeik a Hitelintézeti Szemlében olvashatók. Tovább  

Bizalom és etika a digitális pénzügyi szolgáltatások világában

A digitális pénzügyi szolgáltatások megjelenését a nemzetközi pénzügyi válságot követően általános piaci lelkesedés övezte. Mára azonban kiderült, hogy e szolgáltatások gyors elterjedése és az új szereplők megbontják a pénzügyi piacok megszokott rendjét. A FinTech startupok kimagasló szerepét ma már senki sem vitatja, és működésüket sem tartják már kockázatmentesnek. A pénzügytechnikai szolgáltatások forradalmian gyors térhódítása egyrészt lépéskényszerbe hozta a szabályozó hatóságokat, másrészt önkéntes üzleti etikai szabályok megfogalmazására ösztönözte a piaci szereplőket. Létezik-e még banktitok? Kié a digitálisan hátrahagyott adat? Milyen az emberközpontú mesterséges intelligencia? Kiderül Kerényi Ádám (VGI) és Müller János Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányából. Tovább

Ázsiai cégek magyar környezetben

A környező országokhoz képest Magyarországon kiemelkedő fontosságú az ázsiai, ezen belül is a kínai és indiai cégek jelenléte. A külföldi tulajdonú vállalatok hatékony működésének fontos feltétele ugyanakkor, hogy a befogadó ország kultúráját beépítsék működési folyamataikba. Sass Magdolna (KTI), Szunomár Ágnes (VGI), Gubik Andrea (ME), Kiran, Shobha és Ozsvald Éva (KTI) a közelmúltban azt vizsgálták, hogy milyen üzleti megoldásokat eredményez a két – esetenként teljesen idegen – kultúra találkozása a Magyarországon működő ázsiai vállalatoknál. A vizsgálat kiterjedt a vállalati képzésre, a motivációs eszközökre, a munkamenetek szabályozottságára és a dolgozók érdekképviseletére. A vizsgálat alá vont hét ázsiai vállalat mindegyikénél azonosítható volt az anyaország kulturális hatása, a kutatók azonban azt találták, hogy a működés során inkább a befogadó országra jellemző elemek dominálnak, ami az idő előrehaladtával egyre erősebben érvényesül. Tovább

A Brexit-szerződés részletei

A decemberi brit parlamenti választásokkal eldőlt, az Egyesült Királyság elhagyhatja az Európai Uniót. A Boris Johnson vezette konzervatív párt új parlamenti többsége lehetővé tette a kilépési szerződés alsó- és felsőházi elfogadását és 2020. január 31-én közel 50 évnyi tagság után az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. Melyek is valójában ennek a magállapodásnak a főbb elemei? Miről szól a kilépési megállapodás és a politikai deklaráció? Somai Miklós (VGI) tárja elénk a részleteket, a VGI blogján megjelent írásában. Tovább

Éves jelentés a lakhatási szegénységről

„Úriember nem fizet bért és nem lakik idegen házban” – olvashattuk Márai Egy polgár vallomása című regényében. A lakástulajdon vágya és annak kormányzati ösztönzése még ma, egy évszázaddal később is erősen jelen van felfogásunkban, pedig egy 2015-ös KSH adatfelvétel szerint Magyarországon a háztartások majdnem egyharmadának, 1,3 millió háztartásnak okoz nehézséget a lakhatás megfizethetősége. A Jelinek Csaba (RKI) által szerkesztett és az RKI több munkatársa által jegyzett lakhatási szegénységről szóló 2019. évi jelentésben többek között részletes betekintést nyerhetünk a költségvetés lakhatási támogatásainak összetételéről, a lakhatási szegénység formáiról és nagyságrendjéről, a társadalmi megosztottság ingatlanpiaci leképeződéseiről vagy a generációk együttélésének európai szintet túlszárnyaló magyarországi mértékéről. A kötetet a Habitat for Humanity Magyarország adja ki. Tovább

Lakossági igények, közszolgáltatások, önkormányzatok

Az óvodai ellátás, a háziorvosi hálózat, a közutak fenntartása vagy a gyermekétkeztetés mind-mind a legfontosabbnak ítélt helyi közszolgáltatások közé tartoznak. Egy közelmúltbeli országos felmérés szerint az óvodai ellátásra vonatkozóan a legalapvetőbb elvárás, hogy szeressék a gyerekeket, ezt követően, hogy vigyázzanak a biztonságukra, és csak ez után következik a megfelelő szakmai felkészültség, infrastrukturális ellátottság. Finta István (RKI) a Comitatus című folyóiratban ismerteti a több mint 4000 kérdőív felvételével készült vizsgálat eredményeit, amelyből kiderül mit várunk a háziorvostól, milyen gyerekétkeztetést szeretnénk, illetve mit tehetnek a feladatellátók igényeink jobb kielégítése érdekében. Tovább

Ökológiai lábnyom adó

Az ökológiai lábnyomon alapuló adózás elméletileg a gazdaság egészére kiterjeszthető lenne. Somai Miklós (VGI) a Journal of Modern Accounting and Auditing októberi számában közölt angol nyelvű tanulmányában azt javasolja, hogy az adókivetési formát első lépésként az agrár- és élelmiszeriparban vezessék be. Az adózás így egyszerre két fajsúlyos társadalmi kihívásra is reagálna. Egyrészt, elősegítené a mezőgazdasági munkahelyek megőrzését, másrészt hozzájárulna az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez. Az ökológiai lábnyomon alapuló adó igazságosabban osztaná el a kis- és nagytermelők terheit, ösztönözne a fuvarozási távolságok csökkentésére, védve ezzel a környezetet, és a felhasznált tartósítószerek csökkentésével hozzájárulna egy természetesebb és egészségesebb táplálkozáshoz. Tovább

Demográfiai jövőképek és a klímaváltozás

A klímaváltozás következményeinek kapcsán sok szó esik a tömeges, kontinenseken átnyúló népvándorlási mozgalmakról, de viszonylag ritkán hallhatunk az országon belüli lakhelyváltoztatásról. Befolyásolja-e vajon a vidék „kiürülésének” trendjét a klímaváltozás? Lennert József (RKI) arra vállalkozott, hogy 2051-ig előre jelezze Magyarország népességének demográfiai alakulását, korösszetételét és területi elhelyezkedését. A tanulmányban felvázolt forgatókönyvek pesszimista esetben 8 millió 342 ezer fős, optimista esetben pedig 9 millió 138 ezer fős népességgel számolnak a 21. század közepére, és a korfánk a megszokott karácsonyfa helyett sokkal inkább egy szűkülő tölcsér formáját ölti. Tovább

Sport és társadalmi tőke

A sport nemcsak egyéni szinten okoz örömöt, de társadalmi szintű hasznossága is figyelemre méltó. Pozitív hatásai között szokás kiemelni a közösségi szellem erősítését, az aktív életforma munkapiaci részvételre gyakorolt jótékony hatását vagy a költségvetés egészségügyi megtakarításait. Fentiek miatt a világ minden táján kormányzati programok ösztönzik nemcsak a versenysportot, de a szabadidős sportolást is, hiszen a sportlétesítmények építése és fenntartása ritkán profitábilis. Szörényiné Kukorelli Irén (RKI) és szerzőtársa Vörös Tünde áttekintést adnak a sport társadalmi-gazdasági szerepével foglalkozó elméletekről, és bemutatnak két magyarországi sportfejlesztést. A győri uszoda kapcsán a költségek igazságos megosztása kap hangsúlyt, a bagi civil sportfejlesztés központi eleme pedig a társadalmi összefogás és az esélyegyenlőség elősegítése. Tovább

Helyzetkép a társadalmi vállalkozásokról

A társadalmi vállalkozás újkeletű kifejezés Magyarországon, a jelenség gyökerei ugyanakkor évszázadokra nyúlnak vissza. Karakterjegyei megtalálhatók az önkéntes, a nonprofit és a civil szervezetekben, egyházak karitatív tevékenységében, agrárgazdasági társulásokban. Mihály Melinda (RKI) és Kiss Julianna (BCE) az Európai Bizottság megbízásából készítették el a legfrissebb országjelentésüket a társadalmi vállalkozásokról. A szerzők bemutatják a társadalmi vállalkozások jogi és intézményi környezetét, működési feltételeit, területi eloszlásukat, és olvashatunk néhány kiemelten sikeresen működő vállalkozásról is, ahol a szolidaritás piaci versenyelőnyt is jelent. Tovább

Az okosváros és a boldogság

Az okosváros leírásának középpontjában általában az információs és kommunikációs technológia áll. A fogalom átalakulásával, demokratizálódásával olyan városok, esetenként falvak számára is elérhetővé vált az „okossá válás”, amelyek csak szűkös erőforrásokkal gazdálkodnak, de azok hasznos felhasználásával jobbítják az ott lakók életkörülményeit, és kötödést alakítanak ki bennük. Barsi Boglárka (RKI) Területi Statisztikában megjelent cikke bemutatja az okosváros- és boldogságkutatások találkozási pontjait, valamint a megközelítések integrálásának előnyeit. Az írásból megtudhatjuk, hogyan szokták a közösségi hálók geológiai helymeghatározást tartalmazó bejegyzéseit elemezni a szavak „pszichológiai vegyértéke” alapján, melyek az okosváros-rangsorok legismertebb indikátorai, illetve hogy az aktív (gyalogos) életmódot lehetővé tevő várostervezés miként járul hozzá a szubjektív jóllét növeléséhez. Tovább

Önkéntesség a Széchenyi István Egyetemen

Külföldi kutatások azt mutatják, hogy a fiatal felnőtt korban önkéntes munkával szerzett élmények nagyon pozitívan hatnak a későbbi társadalmi aktivitásra, amely alapfeltétele egy egészséges társadalom jó működésének. Nárai Márta (RKI) és szerzőtársai, Pécsi Gertrúd (SZIE)és Tóbiás László (SZIE) bemutatják a győri Széchenyi István Egyetemen több mint egy évtizede futó́, Önkéntes segítő gyakorlat elnevezésű kurzust, amely mérnök-, informatika-, gazdálkodási, jogász-, zenész- és egészségügyi szakosok számára egyaránt szabadon választható. A program jól szemlélteti, milyen sikeresen tud hozzájárulni egy felsőoktatási intézmény a hallgatók társadalmi érzékenységének formálásához és későbbi közösségi szerepvállalásukhoz. Tovább

Színes statisztika

(A kép kattintásra megnyílik.)

 

Cikkajánló

Hermann Zoltán (KTI), a Klubrádió Reggeli gyors 2020. február 5-i műsorában a szakiskolák átalakításáról, a munkapiaci alapkészségekről.

Havas Attila (KTI): Lássunk többet! Élet és Irodalom, 2020. január 31.

Lemorzsolódó közmunkások – beszélgetés Molnár Györggyel (KTI). Új Egyenlőség 2020. január 15. podcast

A Munkaerőpiaci Tükör 2018. sajtóvisszhangja:

Túlképzettnek lenni igazából nagyon is megéri, Előd Fruzsina – 2020. február 2. – Index, Az oktatási reform eredménye: a cigány kamaszfiúkat kilökték a közoktatásból, Domschitz Mátyás – 2020. január 30. – Index, Ezért nagyon nagy baj, hogy rosszul szereplünk a kompetenciateszteken, Előd Fruzsina – 2020. január 30. – Index, Megugrott az állás nélküli fiatalok száma, Varga Dóra – 2020.január 27. – nepszava.hu, A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket, Rácz Johanna – 2020. január 27. – qubit.hu, A közelgő válságot jelezheti előre, hogy egyre több a fiatal munkanélküli hazánkban, Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő – 2020. január 27. – hrportal.hu, Egyre több a munkanélküli fiatal, Domschitz Mátyás  2020.január 27. – Index, Sok fiatal marad munka nélkül, nőtt az álláskeresők száma, Kvárik Anita – 2020. január 27. – alfahir.hu, Borzasztó nehézségekkel néznek szembe a magyar fiatalok, és erről a kormány is tehet, Portfolio – 2020. január 24. – portfolio.hu

Ajánló a KTI Blogról

Az Egyesült Királyság Elveszett paradicsoma – The United Kingdom’s Paradise Lost, Harold James, 2020. január 31.– Project Syndicate

Poszt-Brexit kilátások Európa számára – Post-Brexit prospects for Europe How will Britain’s departure from the EU affect foreign investment?, Tyler Smith,. – American Economic Association

SARS és amit megtanultam: hogyan tartsuk életben az üzletet a koronavírus-járvány alatt? ─ SARS and what I learned about keeping a business running during a coronavirus epidemic, Jeremy Goldkorn, 2020. január 29. – SupChina

Az inflációs rejtély: miért változott olyan keveset 25 év alatt? ─ The Inflation Puzzle: Why Has it Moved So Little for 25 Years? Timothy Taylor, 2020. január 27. – CONVERSABLE ECONOMIST

A nők részesedése a csúcsjövedelmekben – The share of women in top incomes, Anne Boschini, Jesper Roine, 2020. január 29. – VOX CEPR Policy Portal

Magasabb követelményeket állítanak a vezető közgazdasági folyóiratok a női szerzőkkel szemben? ─ Do Top Economics Journals Hold Female-Authored Papers to Higher Standards? Erin Hengel and Eunyoung Moon, 2020. január 28. – ProMarket

Mi a szocializmus ma? ─ What Is Socialism Today? Conceptions of a Cooperative Economy, John E. Roemer, 2020. január 21. ─ Cowles Foundation Discussion Paper No. 2220, Yale University

A műtárgy mint vagyon: Keynes, a műgyüjtő – Art as an Asset: Evidence from Keynes the Collector, David Chambers, Elroy Dimson, Christophe Spaenjers, 2020. január 27. ─ The Review of Asset Pricing Studies

A globális kereskedelem birodalmi gyökerei – The imperial roots of global trade: Evidence from a new database, Gunes Gokmen, Wessel Vermeulen, Pierre-Louis Vézina, 2020. február 1. – VOX CEPR Policy Portal

Hogyan vesztette el az üzleti világ befolyását a jobboldali pártokraHow business lost its influence on right wing parties, Simon Wren-Lewis, 2020. január 28. – Mainly Macro

Kibővülő verseny az oktatás és a technológia között – Extending the Race between Education and Technology, David Autor, Claudia Goldin, Lawrence F. Katz, 2020. január ─ NBER Working Paper No. 26705

Szemétbajok a világban ─ Chart of the Week Waste Woes in the World, IMFBlog, 2020. anuár 31. – https://blogs.imf.org/

Friss vagy szabad? Kísérleti tanulmány az illegális film-letöltések motivációiról – Recent or Free? An Experimental Study of the Motivations for Pirating Movies, Marc Bourreau, Marianne Lumeau, François Moreau, Jordana Viotto da Cruz, 2020. január 23. – CESifo Working Paper No. 8036 – SSRN

Programajánló

február 11.
9.00 – 16.00 Pécs, „Nők a tudományban” nemzetközi konferencia (PTE TTK) és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE), Kerekasztal-beszélgetés: Gender vs. nem gender - Földrajz és földtudomány női oldalról, Résztvevők: Szirmai Viktória, Szabó Mária, Sarkadi Noémi, Timár Judit

február 13.
14:00-16:00 Budapest, Gábor Lovics, Katalin Szőke, Csaba G. Tóth and Bálint Ván (Ministry of Finance: Digitalization against shadow economy: the introduction of online cash registers in Hungary, KTI szeminárium

február 14.
10.00 – 12.00 Budapest, A közoktatás indikátorrendszere 2019 – könyvbemutató

február 20.
15:00 - 16:00 Győr, Koronika Tamás (Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.): A hulladékgazdálkodás helyzete Győr és agglomerációjában a számok tükrében, Smart City rendezvénysorozat
14.00 – 16.00 Budapest, Rita Pető (IE): Foreign Acquisition and the Return to Skills, KTI szeminárium

március 1.
12.30 – 13.30 Bécs, Elek Péter: Regional differences in diabetes across Europe - Regression and causal forest analyses, Austrian Health Economics Association (ATHEA) éves konferenciája

március 20—21.
10.00 – 17.30 Szeged, Darvas Zsolt (keynote): Resisting deglobalisation: the case of Europe, Sass Magdolna: Outward FDI in the automotive industries of the Visegrad countries: a sign of increased international competitiveness of indigenous companies?, Sass Magdolna Tabajdi Gabriella (SZTE): The smiling curve of the Hungarian automotive industry: tracing the origins of value added, Somai Miklós: The Brexit process: lessons and consequences for (Central) Europe, The European Union’s contention in the reshaping global economy, SZTE-EACES konferencia

Pálné Kovács Ilona

március 28.
14.00 – 16.00 Budapest, (MTA Székház) Pálné Kovács Ilona: 30 éves a magyar önkormányzati rendszer. Egy szakmai karrier és egy közpolitikai kudarc története, MTA székfoglaló előadása

Publikációk

Czirfusz Márton: Munkanélküliség és az állam tértermelése Magyarországon két válságidőszakban. Tér és Társadalom Vol. 33. No. 4. 2019. p. 177─196.

Hajdú Zoltán ─ Rácz Szilárd: Államtörténeti traumák, társadalmi, gazdasági, politikai rendszerváltások, közigazgatási reformkísérletek a XX. századi Magyarországon I. Comitatus Vol. 29. No. 233. 2019. p. 23─33.

 Hardi Tamás ─ Csontos Péter ─ Tamás Júlia: Environmental consequnces of the rural abandonment – A pilot survey of gardens in a Hungarian ghost village. Tájökológiai Lapok 2019. Vol. 17. No. 1. 2019. p. 121─129.

Nagy Gábor ─ Nagy Erika: Az állam szerepe a városi terek fogyasztás-központú „újratermelésében” Tér és Társadalom Vol. 33. No. 4. 2019. p. 61─86.

Pálné Kovács Ilona: Bizalom és helyi kormányzás: Elméleti és hazai dilemmák. Politikatudományi Szemle Vol. 28. No. 3. 2019. p. 31─53.

Sass Magdolna ─ Gubik Andrea ─ Szunomár Ágnes: Ázsiai tőkebefektetések Magyarországon – miért érkeznek gyakran közvetítő országokon keresztül? Statisztikai Szemle 97. évf. 11. sz. 2019. p. 1050─1070.

Sebők Anna: A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa. Közgazdasági Szemle 66. évf. 11. sz. 2019. p. 1230─1236.

Szalavetz Andrea: Mesterséges intelligencia és technológiavezérelt termelékenységemelkedés. Külgazdaság 63. évf. 7─8. sz. 2019. p. 53─79.

Velkey Gábor: Területi jellemzők és legfontosabb változásaik a hazai közoktatás, köznevelés rendszerében. Opus et Educatio: Munka és Nevelés Vol. 6. No. 1. 2019. p. 15─23.

 

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
15
16
17
18
19
21
22
23
24
25
26
28
29
1
2020 Február

Kiemelt híreink

Gyorsjelentés a KRTK tavalyi tudományos teljesítményéről

Gyorsjelentés a KRTK tavalyi tudományos teljesítményéről A publikációkat tekintve eredményes év volt 2019

Észrevételek az Állami Számvevőszék jelentésére vonatkozóan - A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjai és kutatóintézetei vagyongazdálkodásának ellenőrzése – MTA KRTK

A 2019. december 16-án kézhez kapott ″Az államháztartás központi alrendszere fejezeteinek ellenőrzése - A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjai és kutatóintézetei vagyongazdálkodásának ellenőrzése – MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont 2019.″ tárgyú számvevőszéki jelentéstervezetre a Kutatóközpont 2019. december 20-án az alábbi válaszlevélben reagált.

Megjelent az Acta Oeconomica különszáma az FDI-csoport 2018. novemberi workshopján elhangzott előadások alapján készült cikkekből

Megjelent az Acta Oeconomica különszáma az FDI-csoport 2018. novemberi workshopján elhangzott előadások alapján készült cikkekből Special Issue on the Internationalisation of Central and Eastern European firms

További híreink »