Absztrakt 2019. november 1.

2019.11.01 | 11:10
Absztrakt 2019. november 1.

A tartalomból: Harag, Alkibiadész, Akadémia, A technológiai változások és a munka, A magyar jövőkutatás fél évszázada, Az algoritmus, ami életeket ment, Nők 40 és a reálbérrobbanás, Ki fizeti meg a minimálbért?, A pénz illúziója, egy fogalom újragondolása, Értékpreferenciák az európai vállalkozók körében, Hazai gazellák és társadalmi tőkéjük, Kapcsolathálók hatása a belső migrációra, A klímaváltozás hatásainak területi egyenlőtlenségei, Hulladékgazdálkodás mint a helyi fejlesztés új lehetősége, Okosvárosok és önvezető járművek, Airbnb a Balatonnál, és még sok más.

Absztrakt letöltése pdf-ben

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Esszék

Harag, Alkibiadész, Akadémia
Fazekas Károly
(tudományos főmunkatárs, KRTK KTI, MTA Emeritus kutatója)
Élet és Irodalom, LXIII. évf. 40. sz. 2019. október 4.

„Ez az első hónap, amit emeritus kutatóként töltök a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében, amely a parlament döntése alapján szeptember 1-én a Magyar Tudományos Akadémiától átkerült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. Főigazgatói irodámat, hivatalos ügyeimet már átadtam az utódomnak. Nehéz feladatot vállalt, sok sikert kívánok neki. Van olyan poszt, ahol a távozó vezető az íróasztala fiókjában egy levelet hagy, amelyben tanácsokkal látja el utódját a jövőre vonatkozóan. Amolyan gyászterápia része ez. Formát és értelmes célt kell adni a búcsúzásnak és az újrakezdésnek. Én úgy döntöttem, az olvasóimnak írok egy lamentációt arról, mit érdemes mérlegelni mindnyájunknak a következő hónapokban.” Tovább

 

A technológiai változások és a munka
Artner Annamária
(tudományos főmunkatárs, KRTK VGI)
Munkaügyi Szemle, 62. évf. 4. sz. 6–13. o.

A technológiai változásokkal együtt változik a munka világa is, kérdés azonban, milyen ütemben bontakoznak ki e változások, és mennyiben tulajdoníthatók pusztán a termelési technika fejlődésének. Artner Annamária közelmúltban megjelent tanulmányában rávilágít arra, amire az Amnesty International 2017-es jelentése is felhívja a figyelmet, hogy korunk globális kapitalizmusában a technikai fejlődés nyersanyagszükségletét olcsó fejlődő országbeli munkaerő termeli ki, nyugati értelemben elmaradt, szabályozatlan és ellenőrízetlen körülmények között. A gépesítés, automatizálás – tőkeigényénél fogva – jelenleg nem alternatívája e fizikai munkának, így a technológiai változások hatásainak előrejelzésekor – a globális piacon működő vállalatok térnyerése miatt – nem hagyhatók ki ezek a csoportok sem az elemzésből. Tovább

A magyar jövőkutatás fél évszázada – a globális változások főbb irányai és a felzárkózás esélyei
Simai Mihály
(MTA rendes tagja, KRTK VGI nyugalmazott igazgatója)
Magyar Tudomány, 180. évf.10. 10. sz. 1433–1442. o.

A jövőkutatás kevés országban élvez aktív politikai támogatást, legtöbb esetben a politika inkább semleges vagy elutasító vele szemben. Hogyan vált hazánkban a jövőkutatás az elmúlt ötven évben elszigetelt egyéni tevékenységekből a társadalomtudományok egyik növekvő mértékben elfogadott és bővülő hálózata által támogatott diszciplínájává? Simai Mihály akadémikus foglalja össze a magyar jövőkutatás intézményesülésének körülményeit és az elmúlt öt évtized legfontosabb eredményeit. Tovább

Interjú

Az algoritmus, ami életeket ment. Ma már több országban szervezett keretek közt elcserélheti donorjának veséjét egy neki megfelelő donor veséjére az a transzplantációra váró vesebeteg, akinek, mondjuk, házastársa felajánlja egyik veséjét, de ő immunológiai szempontból nem kompatibilis vele. A cseréket koordináló párosító alkalmazásokat közgazdászok, számítástudósok és transzplantációs szakemberek egyaránt szervezik és kutatják. Közéjük tartozik Biró Péter, a KTI tudományos főmunkatársa, akinek legújabb publikációi az Artificial Intelligence-ben, European Journal of Operational Research-ben és az Alkalmazott Matematikai Lapokban olvashatók. Tovább

 

Kutatás

Nők 40 és a reálbérrobbanás. 2011 óta bármely magyar nő, akinek legalább negyvenéves munkaviszonya van, életkorától függetlenül az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba mehet. Simonovits András (KTI) és szerzőtársai korábban azért bírálták e rendszert, mert méltánytalanul nyújt kedvezményt egy jelentős létszámú csoportnak, miközben önkényesen büntet másokat. Az utóbbi évek reálbér-növekedése – mint legfrissebb tanulmányának bevezetésében írja – arra döbbentette rá, hogy a bírálatuk alapjául használt modellek eltekintettek a valorizáció egyre fontosabb ellenhatásától. A reálbér-növekedések tükrében vajon továbbra is érdemes-e élni a korai nyugdíj lehetőségével, vagy megéri-e inkább elhalasztani a visszavonulást, és ha igen, hány évvel? A kutató a döntés tényezőit elemzi Szigmában megjelent legújabb cikkében. Tovább

Ki fizeti meg a minimálbért? Hiába áll rendelkezésre több évtizednyi kutatási eredmény a minimálbér mikro- és makroszintű hatásairól, hatásossága a mai napig megosztja a kutatótársadalmat és a döntéshozókat. Magyarországon a 2000-es évek kezdete óta ─ nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben ─ emelkedett a minimálbér medián bérhez viszonyított aránya. Ezt kutatási lehetőséget használta ki Lindner Attila (KTI) és Harasztosi Péter (Európai Bizottság, JRC), akik azt vizsgálták, hogyan reagáltak erre a magyarországi vállalatok. Eredményeik azt az elméleti álláspontot erősítik, hogy a minimálbér költségét nagy részben a fogyasztók fizetik meg. Magyarországon a vizsgált időszakban a vállalatok a minimálbér-emelkedés közel 75 százalékát a fogyasztókra hárították, és nagyjából 25 százalékát viselték maguk a tulajdonosok. Cikkük az American Economic Reviewban olvasható. Tovább

A pénz illúziója, egy fogalom újragondolása. A 20. századi eleji közgazdaságtani gondolkodásban még elfogadott volt a pénzillúzió fogalmának használata, amin azt értették, hogy az átlagember számára csak a pénz nominális értéke számít, a vásárlóerő és egyéb pénzzel kifejezett fogalmakat csak a közgazdászok szűk csoportja érti. A 20. század második felére azonban leszámoltak ezzel a nézettel, és a fogalom közgazdasági alkalmazása háttérbe szorult. A pszichológia és a viselkedéstudományok elmúlt évtizedekben tapasztalható nagymértékű fejlődése, és közgazdaság-tudománnyal való összekapcsolódása, azonban újra megnyitotta a kaput a pénzillúzió fogalmának újragondolása előtt. Vincze János (KTI) legújabb tanulmányában az illúzió egy újfajta értelmezését javasolja. Érvelése szerint az egyén esetenként valóban tévesen érzékeli költségvetési korlátait, és ebből adódóan azzal ütköző preferenciák szerint cselekszik, de ez az optikai csalódásokhoz hasonlóan egyrészt elkerülhetetlen, másrészt felszámolásának haszna, már amennyiben lehetséges, igen kérdéses. Milyen következményekkel jár mindez a szakpolitika és a közgazdaságtani kutatások számára, kiderül az Acta Oeconomicaban olvasható angol nyelvű írásból.  Tovább

Értékpreferenciák az európai vállalkozók körében. Vállalkozónak lenni feltételez bizonyos egyéni elhivatottságot. Már maga a kifejezés is világosan utal erre: hangsúlyozza az egyén készségét arra, hogy olyasmit vállaljon, amit a társadalom kihívásnak tekint. A vállalkozók azonban korántsem tekinthetők homogén csoportnak. Bodor Ákos, Grünhut Zoltán (RKI) és Pirmajer Ákos Replikában megjelent tanulmányukban európai összehasonlításban vizsgálják azokat a szubjektív értékpreferenciákat, amelyek a vállalkozók eltérő viselkedésmintázataihoz vezetnek. A 23 európai országban felvett European Social Survey 2016 adatait felhasználva a szerzők négy vállalkozói profilt különítettek el: a kollektivista, a kockázatkerülő, az innovátor és az individualista vállalkozókat. E csoportok előfordulásának esélyeit nem, kor, iskolázottság és földrajzi környezetük alapján vizsgálták. A tanulmány egyik legérdekesebb állítása szerint Kelet-Közép-Európában és Dél-Európában sokkal jellemzőbbek az individualista értékpreferenciák, és kevesebb a kollektivista vagy innovátor típusú vállalkozó, mint Nyugat- vagy Észak-Európában. Tovább

Hazai gazellák és társadalmi tőkéjük. A nemzetközi szakirodalom szerint a kiugróan gyors növekedésű vállalatok, a gazellák általában „klasszikus innovátoroknak” számítanak. Ezzel szemben egy 2017-ben megjelent kutatás meglepő módon arra jutott, hogy a magyarországi gazellák közül meglehetősen kevés folytat kiterjedt innovációs tevékenységet. Bodor Ákos (RKI), Füzér Katalin (PTE BTK, Szociológia Tanszék), Szerb László és Varga Attila (PTE KTK)a gazellák cégfinanszírozási forrásait vizsgálta, ebből következtetve azok társadalmi tőkéjére. Az összességében szerény innovációs teljesítményt felmutató, gyors növekedésű magyar vállalatok körében a cégek egy körülhatárolható hányada egyáltalán nem folytat innovációs tevékenységet. Azok pedig, amelyekben jelentősebb az innovációs tevékenység, nem jellemezhetők az innovációs szakirodalomnak megfelelő társadalmitőke-profillal. Magyarországon nincs domináns szerepe az üzleti angyaloknak, annál inkább a szervezett bizalmi viszonyra építő állami, banki finanszírozásnak, illetve szintén számottevő mértékben a rokoni, családi, baráti tőkének. A cikk a Replikában olvasható. Tovább

Kiben bízik egy polgármester? A magyar társadalomra, a térségbeli más országokhoz hasonlóan, fokozottan jellemző az informalitás, azaz a személyes kapcsolatokra való támaszkodás előnyben részesítése. Ez részint annak köszönhető, hogy Magyarországon a személyek közötti bizalom − európai összehasonlításban – kiegyenlítetlen mintázatú: az embertársakkal szemben mutatott általános bizalom átlag alatti, miközben a családtagokba, közeli ismerősökbe vetett bizalom igen magas szintű. Bodor Ákos, Grünhut Zoltán (RKI) és Ragadics Tamás (PTE BTK, Szociológia Tanszék) baranyai polgármesterek társadalmi kapcsolatrendszerét mérték fel, és azt találták, hogy a polgármesterek többsége viszonylag kiterjedt kapcsolati halóval rendelkezik, de ennek alapja nem az embertársaikba vetett általános bizalom, hanem valamilyen partikuláris kötődés. Tovább

Kapcsolathálók hatása a belső migrációra. A kapcsolathálóknak kiemelkedő jelentősége van a vándorlásokban, amivel az 1980-as évek kezdete óta a nemzetközi szakirodalom is részletesen foglalkozik. Az elemzések többek közt rávilágítottak arra, hogy a kapcsolathálók hatása már a potenciális elvándorlók kiválasztódásában is érvényesül, illetve hogy hosszú távon a kapcsolathálók tartják működésben a küldő és fogadó ország közötti vándormozgalmakat. Németh Brigitta (KTI)és Lőrincz László (KTI) kutatása a Magyarországon belüli migrációs folyamatokra koncentrált. Elemzésükhöz a 2000–2014 közötti belső vándorlási adatokat, valamint az egykori iWiW közösségi háló adatbázisából nyert településközi kapcsolatsűrűségi mutatókat használták. Kutatásuk bizonyította azt a feltételezést, hogy egy településnek két egymást követő évre vonatkozó migrációs mutatója között pozitív a kapcsolat, azaz a migráció migrációt generál. A szerzők azt is kimutatták, hogy minél nagyobb egy településen az adott évben a külső kapcsolatok aránya az összeshez képest, annál jellemzőbb az elvándorlás. Településpárok esetében arra jutottak, hogy ha A és B település között más várospárokhoz képest több a kapcsolat az iWiW felhasználók közt, akkor ez a többihez képest népszerűbb célhellyé teszi az adott települést. A tanulmány a Szociológia Szemlében olvasható. Tovább

A klímaváltozás hatásainak területi egyenlőtlenségei. Az éghajlatváltozás hat az emberek általános egészségi állapotára, a megbetegedési és halálozási valószínűségeikre, valamint az egészségügyi ellátórendszer működésére. Az éghajlati sérülékenység társadalmi-gazdasági különbségei miatt az éghajlatváltozás következményeiben is egyenlőtlenségek mutatkoznak. Kutatásukban Uzzoli Annamária (RKI), Szilágyi Dániel (KSH) és Bán Attila a nemzetközi gyakorlatból ismert éghajlatisérülékenység-vizsgálatot alkalmaztak a hőhullámok egészségügyi kockázatainak felméréséhez. Ez lehetőséget adott a hőhullámokkal szemben leginkább sérülékeny magyarországi járások feltérképezéséhez, a sérülékenység területi mintázatának felrajzolására. A tanulmány a Területi Statisztikában olvasható. Tovább

Az éghajlatváltozás helyi és kormányzati kezelése. A lakosok többsége az éghajlatváltozás következményei közül elsősorban a hőhullámokat nevezi meg. Uzzoli Annamária (RKI) egy másik kutatásában áttekintette klímaváltozásra való stratégiai felkészülés magyarországi helyzetét. A helyi és ágazati szereplőkkel folytatott interjúk arról tanúskodnak, hogy bizonyos esetekben jogi követelményként, de többnyire inkább önkéntesen jelenik meg a felkészülés a közintézmények cselekvési programjaiban. A jogszabályi háttér elemzése rávilágított annak hiányosságaira: a hőhullámokra vonatkozó jogi szabályozás a katasztrófavédelemben jelenik meg, de a kockázatok csökkentésében kulcsfontosságúnak tekintett egészségügyben lényegében nem kap prioritást. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a jövőben az éjhajlatváltozás következményeinek csökkentése és az alkalmazkodás elősegítésére tett intézkedések mellett kiemelt hangsúlyt kell fordítani a szemléletformálásra is. Tovább

Hulladékgazdálkodás mint a helyi fejlesztés új lehetősége. A hulladékok összegyűjtése és feldolgozása az önkormányzatok számára ma még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanis a helyi szinten keletkező̋ hulladék egyre inkább helyi erőforrásként értelmezhető. Mezei Cecília és Varjú Viktor (RKI) tanulmánya bemutatja a hulladék mint helyi erőforrás fogalmi kereteit, a hulladékmenedzsment nemzetközi szakirodalmát, valamint a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályozási hátterét. A legújabb hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kihívásokat Pécs hulladékmenedzsmentjén keresztül elemzik a szerzők, a pécsi érintettek körében lefolytatott empirikus vizsgálat első eredményeinek bemutatásával. Tovább

Okosvárosok és önvezető járművek. Az egyik legismertebb okosvárosmodell a Cohen-féle Smart City Wheel, amely többek közt magában foglalja a zöld környezetet, a nyílt és átlátható kormányzást, a lakosok 21. századi oktatását illetve az okos- és környezettudatos közlekedést is. Lados Mihály (RKI) és Tóth Marcell László (SZE) a győri Széchenyi Egyetem Gazdaságtudományi Karának az autonóm járművekről és a digitalizációról szóló tematikus lapszámában bemutatják az okosvárosok és az önvezető járművek várható kapcsolatát. A szerzők felhívják a figyelmet a technológiai fejlődéssel változó térhasználatra is, hiszen az önjáró autók megjelenése nemcsak az úthálózat kihasználtságában hoz majd változásokat, hanem például kihat a parkolási szokásokra is. Tovább

Józsefváros hangja Voicitys-projekt. A Voicitys egyEurópai Unió által támogatott kutatási együttműködés, amely keretében a kutatók, köztük az RKI munkatársai, négy európai városrészben – Wedding (Berlin), Salford (Manchester), Józsefváros (Budapest), Sassini (Korzika) – tanulmányozták az etnikai és kulturális sokszínűséggel jellemezhető helyi lakosság együttélését. A kutatás egyik adatfelvételi módszere a közösségi riport, azaz a hétköznapi emberek, helyi lakosok megszólaltatása, akik kötetlen formában osztják meg saját véleményüket, élményeiket, javaslataikat. A videók meggyőző erejét a videoalanyok hitelessége és az elhangzó történetek eredetisége adja. A döntéshozók és tájékozódni vágyók számára egyaránt újdonságokkal szolgáló videóanyag a projekt internetes oldalán található, amelyből itt most kiemelten ajánljuk a Józsefváros közösségét megszólaltató videót. Bolti eladók, külföldről idetelepültek vagy a kerületbe nap mint nap bejárók vallanak sokszínűségről, élhetőségről, otthonosságról és megújulásról. Tovább

Élményturizmus és rövid élelmiszerláncok a Balaton-felvidéken. Az élményorientált fogyasztás és a tudatos vásárló megjelenése új távlatokat nyithat meg a vidéki térségek felzárkózása előtt. A közvetlenül a termelőtől vásárolt élelmiszer eszmei felértékelődésének köszönhetően a fogyasztók hajlandók lettek nagyobb távolságot is megtenni bevásárlókosaruk megtöltése érdekében. Magyarországon a Balaton-felvidék idegenforgalmi vonzereje kiemelkedően magas. Erről tanúskodnak a növekvő szállás- és ingatlanarák, de a vasárnapi termelői piacokat elárasztó városi tömegek vagy az elszaporodó minőségi kiséttermek is. Annak, hogy a megnövekedett érdeklődésben mekkora szerepe van a helyi élelmiszereknek és a vidéki farmgazdaságoknak, Nemes Gusztáv (KTI) és kutatótársai jártak utána. Kutatásuk első fázisában kérdőíves adatfelvétellel a régió vonzerejének főbb összetevőit mérték fel. A kutatás első tapasztalatairól és további feladatairól a Studies in Agricultural Economicsban megjelent angol nyelvű cikkben számolnak be. Tovább

Airbnb a Balatonnál. Bár az Airbnb-hálózaton keresztül bonyolított lakáskiadás inkább a nagyvárosokra jellemző, mára a Balaton idegenforgalmában is jelentősen megerősödött a platform szerepe. A 2008-ban életre hívott és azóta a világ 191 országában meghonosodott szálláskiadási forma 2018 júliusában 2417 új szálláshellyel bővítette a vizsgált turisztikai övezet kínálatát. Dudás Gábor (RKI), Nagy Gyula és Boros Lajos (SZTE) az Airbnb 2018 júliusára vonatkozó balatoni szálláskínálatát elemezték, és eredményeiket a Turizmus Bulletinben közölték. A kutatók azt találták, hogy eltérően a nyugat-európai és globális mintázatoktól ebben a régióban sokkal nagyobb a kiadott teljes lakások ─ nem szobák, szobarészek – részaránya. A balatoni viszonyokra az is jellemző, hogy miközben a kettő vagy annál több ingatlant üzemeltetető szállásadók részaránya 25 százalék alatt volt, mégis ők kezelték a kínált szállások több mint 63 százalékát. Ez a professzionálisnak tekinthető tevékenység arányaiban felülmúlja a Budapesten regisztrált nagyságrendet is, továbbá találtak olyan szállásadói profilt is, amely 200─nál is több ingatlan kiadását kezeli. Ezek az adatok jól szemléltetik, hogy a térségben mennyire eltér az Airbnb-platform használata eredeti céljától. Tovább

Konferenciabeszámoló

Magyarország 15 évvel ezelőtt, 2004-ben lett az Európai Unió tagja. Az Európai Bizottság adatai szerint az ekkor csatlakozott tíz új tagállam 2004 és 2020 között összesen 365,2 milliárd euró értékben részesült az európai strukturális és beruházási alapokból, ami évente átlagosan a bruttó hazai termékük 2,6 százalékát tette ki. A 2014-ben elindított, úgynevezett Juncker-terv keretében 31,4 milliárd eurót (10 ezer milliárd forintot) fektettek be ezekben az országokban. Ez az összeg roppant nagynak tűnik, adódik azonban a kérdés, vajon mennyire segítette ez a tagállamok felzárkózását. Kerényi Ádám és Naszádos Zsófia (VGI) a Közgazdasági Szemlében foglalják össze a VGI által szervezett EU-támogatások és konvergencia – 15 éve együtt című tudományos konferencián elhangzottakat.  Tovább


Színes statisztika

(A kép kattintásra megnyílik)

Forrás: Hajdu, Kertesi, Kézdi, 2019. Population and Development Review

Cikkajánló

Középiskolába látogatott a KRTK kísérleti laboratóriuma - Kutatás a tanulók nem kognitív készségeinek feltárására, KRTK KTI, 2019. október 29. Tovább
A kutatásról bővebben: Középiskolásokkal kísérleteznek a magyar közgazdászok - Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 Podcastjában 2018. december 8. Tovább

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja — Nagy Péter írása a VGI Blogon, 2019 október 24. Tovább

Ajánló a KTI Blogról

Összeállítás az idei Nobel-díjasokról:
The Nobel Prize in economics goes to 3 groundbreaking anti-poverty researchers, Kelsey Piper, VOX, 2019. október 14.
Esther Duflo: How to Find the Right Questions, Esther Duflo, ProMarket blog, 2019. október 14.
A Nobel for the Experimental Approach to Global Poverty for Banerjee, Duflo, and Kremer, Timothy Taylor, CONVERSABLE ECONOMIST, 2019. október 18.
A Nobel for the Randomistas, Peter Dorman, Angry Bear Blog, 2019. október 15.
What Randomization Can and Cannot Do: The 2019 Nobel Prize, Kevin Bryan, A Fine Theorem, 2019. október 17.
Alleviating poverty with experimental research: The 2019 Nobel laureates, Oriana Bandiera, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 21.

A közgazdászokat nem érdeklik a gender kérdések: a “lehangoló tudomány” valóban lehangoló –Economics’ Lack of Interest in Gender Proves: the “Dismal Science” Really Is Dismal, Renée Adams, ProMarket blog, 2019. október 10.

A vagyonadó és az egyenlőtlenség: E. Saez, L. Summers és G. Mankiw vitája, Would a “Wealth Tax” Help Combat Inequality? A Debate with Saez, Summers, and Mankiw, Peterson Institute for International Economics, 2019. október 18.

Egy körkörös gazdaság felé – Towards a circular economy, Thomas Piketty, Le Monde, 2019. október 15.

B. Appelbaum interjúja ─ Transcript: Binyamin Appelbaum, Barry Ritholtz, ritholtz.com, 2019. október 13.

A mesterséges intelligencia: mitől kell félnünk? ─ Artificial Intelligence: What’s to Fear?
Ronald W. Dworkin, The American Interest, 2019. október 8.

Egy kis demokrácia a technológiai multik számára – A bit of democracy for the tech giants: Two ideas, Hans Gersbach, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 18.

A központi bankok tulajdonosai – The ownership of central banks, David Bholat and Karla Martinez Gutierrez, Bank Underground, 2019. október 18.

A német gazdasági lassulás mélyebb növekedési problémákból fakad – Germany’s Inconvenient Truth? It’s Too Complicated, John Authers, Bloomberg Opinion, 2019. október 14.

Itt és most: a kiegyensúlyozottabb fiskális és monetáris politikák keresése – Right here, right now: The quest for a more balanced policy mix, Laurence Boone, Marco Buti, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 18.

Termelékenység-gépek: C. Schlombs könyvéről – Productivity machines, Diane Coyle, The Enlightened Economist, 2019. október 16.

Az öregedő népesség közgazdaságtana: új e-könyv – D. Bloom (szerk.), Live Long and Prosper? The Economics of Ageing Populations, PDF Download, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 14.

Programajánló

november 7. 18.00–20.00 Budapest, Szabó G. Gábor: Szövetkezés-együttműködés az élelmiszer-gazdaságban: Trendek, modellek – kihívások, akadályok, A körforgásos gazdaság különböző aspektusai, előadások a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

november 7. 10-00—12.00 Budapest, Szanyi Miklós: Politikai és gazdasági ciklusok a felzárkózás szemszögéből

november 8─9. 11.00—14.00 Szirák, Munkagazdaságtani kutatások 2019 – sziráki konferencia, Program

november 11. 14.00─16.00 Budapest, Lengyel Balázs: Inequality is rising where social network segregation interacts with urban topology, KTI szemináium

november 14─15. 10th Annual Financial Market Liquidity Conference, a BCE Corvinus Business School és a KTI Játékelmélet kutatócsoportjának nemzetközi konferenciája

november 21. 14.00–16.00 Budapest, Vítézslav Titl (Faculty of Economics and Business, University of Leuven): The Cost of Favouritism in Public Procurement

november 28─29. Budapest, 5th The Role of State in Varieties of Capitalism (SVOC), VGI nemzetközi konferenciája

december5. 14.00–16.00 Budapest, Békés Gábor: Dissecting the Gender Gap in Entrepreneurial Ambitions and Success, KTI szeminárium

Publikációk

Artner Annamária ─ Sőreg Ádám Pál ─ Sőreg Krisztina: Bérfelzárkózás Magyarországon : hipotézis vagy jól működő stratégia? Munkaügyi Szemle Online 62. évf. 5. sz. 2019. p. 2─16.

Fleischer Tamás: Városi mobilitás, közjavak, fenntarthatóság. Közgazdasági Szemle LXVI. évf. 10. sz. 2019. p. 1056—1072.

Hajdu Tamás – Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Parental job loss, secondary school completion and home environment. Acta Oeconomica, Vol. 69 Nr. 3. 2019 pp. 393–423.

Nagy Gábor: Ellátás és ellátatlanság – köz- és piaci szolgáltatások területi-települési egyenlőtlenségei a vidéki Magyarországon. Földrajzi Közlemények, 143. évf. 2 sz. 2019. p. 122─143.

Szunomár Ágnes: Emerging Asian Economies and multinational enterprises' (MNEs) Strategies. egyetemi jegyzet, BCE, 2019. október

Uzzoli Annamária ─ Pál Viktor ─ Beke Szilvia ─ Bán Attila: Egészségegyenlőtlenség, hozzáférés, térbeliség – a szívizominfarktus ellátásának néhány földrajzi jellegzetessége Magyarországon. Földrajzi Közlemények, 143. évf. 2. sz. 2019. 107─123.

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019 December

Kiemelt híreink

Sass Magdolna előadása a Világgazdasági Tudományos Tanács kilencedik ülésén

Sass Magdolna előadása a Világgazdasági Tudományos Tanács kilencedik ülésén Török Ádám elnöki köszöntőjét követően ″Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? - Alternatív növekedési utak keresése a visegrádi országokban″ címmel tartott előadást Sass Magdolna a VTT 2019. december 12-i ülésén.

Szunomár Ágnes: A digitális nagy ugrás című írása megjelent a Közgazdasági Szemlében

Szunomár Ágnes: A digitális nagy ugrás című írása megjelent a Közgazdasági Szemlében LXVI. évf., 2019. december (1312—1346. o.) , Világgazdaság rovat

Szanyi Miklós Post-Communist Economies-ban megjelent cikke szabadon hozzáférhető

Szanyi Miklós Post-Communist Economies-ban megjelent cikke szabadon hozzáférhető The emergence of patronage and changing forms of rent-seeking in East Central Europe

További híreink »