Absztrakt 2019. május 21.

2019.05.21 | 10:35
Absztrakt 2019. május 21.

A tartalomból: Az EU új típusú szabadkereskedelmi egyezményei, Változó energiaszemlélet Norvégiában, Egészség, egyenlőtlenség, térbeliség, Verseny és szabályozás 2018, Tudományos együttműködések hatékonysága, Járhatna-e a fekvőbeteg? - hatékonyságnövelés az egészségügyben, Berlin–Párizs tengely, Fin-tech – A digitális az új normális?, Vidék az uniós fejlesztéspolitikában 2020 után, EU Mozaikok, Vendégoldal: Virtuális séta a Humán Tudományok Házában - Csáth, Offenbach, Szent Korona, Trónok harca, Fiatalok a munkapiacon

Absztrakt letöltése pdf-ben

Az Absztrakt az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Jelen számunkban bemutatunk néhány kutatást az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontból és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontból is.

Esszék

Az EU új típusú szabadkereskedelmi egyezményei
Szigetvári Tamás
(tudományos főmunkatárs, MTA KRTK VGI)

A szabadkereskedelmi egyezmények olyan kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodások, amelyek az árukra kivetett vám- és egyéb korlátozások leépítését szabályozzák. Míg egykor a szabadkereskedelmi kapcsolatokban az EU a vámok eltörlésén túl minimális követelményeket támasztott a partnerövezetekkel szemben, mára a kereskedelmi tárgyalások egyre mélyebben érintik az adott ország belügyeit, szuverenitását. Az EU erős érdekérvényesítési helyzetének köszönhetően a tárgyalásokon környezetvédelmi, fenntarthatósági, munka- és fogyasztóvédelmi, de akár alapvető emberi jogi jogharmonizációs elvárások is a terítékre kerülnek. Szigetvári Tamás a VGI Kihívások című sorozatában megjelent műhelytanulmányában áttekintést nyújt az EU által az 1970-es évek óta kötött szabadkereskedelmi egyezményekről, azok jellegzetességiről. Példákkal mutatja be, hol és miként sikerült az európai alapértékeket a kereskedelmi kapcsolatok feltételeként az EU határain kívül érvényre juttatni, és mely államokban ütközött vagy ütközik jelenleg is akadályokba ez a törekvés. Tovább

Változó energiaszemlélet Norvégiában
Szabó John
(tudományos segédmunkatárs, MTA KRTK VGI)

Jövőjükért aggódó norvég diákok ezrei vonultak március 22-én az utcákra, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormány határozatlan klímapolitikai intézkedésivel szemben. A diákok nem kevesebbet követelnek, mint hogy az állam drasztikusan csökkentse kőolaj-kitermelését. A skandináv ország közvéleményében sokakat meglepett az egyébként békés, engedelmes fiatalok ennyire harcos kiállása. Hogy képes lesz-e a demonstrálók dühe intézkedésre sarkallni a jelenlegi kormányt, azt egyelőre nem lehet tudni. A 2021-es választásokra nézve azonban világos üzenetet hordoz a megmozdulás. Aki kész következetesebb klímapolitikát folytatni, az fokozott támogatottságra számíthat. Szabó Johnnak a VGI blogjában megjelent angol nyelvű bejegyzése a norvég energiapolitikai kérdéseit és mozgatóit tárja elénk. Tovább

Egészség, egyenlőtlenség, térbeliség
Uzzoli Annamária
(tudományos főmunkatárs, MTA KRTK RKK)

Bár köztudott hogy hosszabb ideig élnek a nők, de nem feltétlenül jobb egészségi állapotban. Az egészségegyenlőtlenség-kutatás egyik ága a nők és a férfiak egészségi állapotában, megbetegedéseiben, halálozási viszonyaiban megmutatkozó különbségek feltárása és értelmezése. Míg ezeknek az eltéréseknek egy része nyilvánvalóan biológiai eredetű, vannak olyan tényezők is, amelyek inkább a társadalmi-gazdasági, szociokulturális vagy pszichoszociális okokra vezethetők vissza. Presztízsből nem fordulnak egyes férfiak orvoshoz, sok nő pedig anyai kötelezettsége miatt nem veti alá magát hosszabb kezeléseknek. Társadalomkutatók egy sor mélyreható különbséget találtak a két csoport egészségmagatartásában, egészségműveltségében, az egyes betegségek regisztrálási arányaiban.  Uzzoli Annamária (RKI) és kutatótársai 2016–2019 között végzett kutatásukban azt vizsgálták, vajon találhatók-e területi, illetve társadalmi különbségek Magyarországon a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáférésben. Vizsgálataikhoz a heveny szívizominfarktus hazai megbetegedési és halálozási adatait használták a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterből, amelyet félig strukturált interjúk felvételével egészítettek ki. Eredményeiket az Absztrakt számára írt összefoglalóban olvashatják. Tovább

Kutatások

Verseny és szabályozás. A Közgazdaság-tudományi Intézet verseny- és ágazati szabályozással foglalkozó idei kötete különös figyelmet szentel a hipszter antitröszt néven jelzett irányzatnak, a neoprotekcionizmus jogi és gazdasági kereteinek, illetve az adat versenyjogi értelmezésének. Több tanulmány részletesen foglalkozik a kiskereskedelmi piacon folyó versennyel és szabályozásával. A kötet olvasói megismerkedhetnek a fogyasztók szerepével a postai digitális piacon, az eszközértékelés és a hazai gázszabályozás dilemmáival, a nullás díjszabás (zero rating) szabályozásával, valamint az ukrán gáztranzitnak az európai földgázpiaci versenyre gyakorolt hatásaival. Az évkönyvet részletes hazai és külföldi szakbibliográfia zárja. Az online elérhető kiadvány elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal támogatta. Tovább

Tudományos együttműködések hatékonysága. Csomós György (Debreceni Egyetem) és Lengyel Balázs (KTI) a Web of Science adatait használva ábrázolták a legnagyobb tudományos központok közötti publikációs együttműködéseket és ezek hatékonyságát. Ennek során 245 város adatait felhasználva, több mint 7 ezer nemzetközi kapcsolatot vizsgáltak meg. Eredményeik szerint az ázsiai városok nemzetközi tudományos együttműködéseinek kiszélesedése nem járt együtt a hivatkozások növekedésével. Ez utóbbi tekintetben az Egyesült Államok és az EU közötti együttműködések továbbra is kiemelkedők. Tovább

Járhatna-e a fekvőbeteg? 2010 és 2012 között húsz elmaradott magyarországi kistérségben létesítettek új járóbeteg-szakrendelőt, amely – mint „természetes kísérlet” – lehetőséget teremtett a KTI és az ELTE kutatói számára, hogy megvizsgálják a kétfajta ellátás helyettesíthetőségét, a kórházi betegfelvételek csökkentésének lehetőségeit. Bár az összes kórházi betegfelvétel az adatok szerint nem csökkent számottevő mértékben (csupán 1,6 százalékkal), egyes betegségek esetében sikerült ennél erősebb hatást azonosítani. Az angina, a magas vérnyomás, az asztma vagy a diabétesz esetében – a kutatók hipotézisét visszaigazolva – 5 százalékos csökkenés mutatkozott a kórházi betegfelvételekben, ami arra enged következtetni, hogy a járóbeteg-szakellátás itt valóban hatékony alternatívát jelenthet. Elek Péter (KTI) és szerzőtársai The closer the better: does better access to outpatient care prevent hospitalization? című tanulmánya a The European Journal of Health Economics nemzetközi folyóiratban olvasható. Tovább

Egyensúlytalanság a Berlin–Párizs tengelyen. A francia gazdaság, annak ellenére, hogy a globális pénzügyi válságot viszonylag zökkenőmentesen átvészelte, mégsem tudott az azóta eltelt időben stabil növekedési pályájára állni. Ezzel szemben a német gazdaság európai mértékkel nézve szárnyalásnak indult. Vajon mennyire magyarázható ez a különbség a francia kapitalizmus sajátosságaival: túlzott központosításával, merevségével vagy a szükséges strukturális reformok halogatásával? Igaz-e, és ha igen, mi az oka, hogy az euróövezet köteléke relatíve nagyobb teher Franciaországnak? Mit hozhat egy esetleges „hard” brexit? A kérdés alapos vizsgálata megkerülhetetlen, hiszen a francia–német hatalmi egyensúly megbomlása alapvető változást idézhet elő az európai integráció egészében – áll Somai Miklós (VGI) France: soft crisis, hard recovery– eroding influence in Europe? című elemzésében, amely a lublini Institute of Central Europe évkönyvében jelent meg. Tovább

Fin-tech A digitális az új normális? A világ jelenkori fejlődésének egyik legizgalmasabb területe a digitalizáció, amelynek egy láncszeme a fin-tech, vagyis a digitális pénzügyi, banki szolgáltatások terén elterjedő új technológiák. A fogalom rendkívül tág, magában foglalja például a digitális főkönyvi technológiát, a robottanácsadókat vagy a virtuális pénzeket. Mivel az iparág viharsebesen fejlődik, a jogalkotók kedvező esetben is csak követni tudják az eseményeket, ami hathat a piac zavartalan működésére. Hogyan birkóznak meg a hagyományos bankok új, korszerűbb, karcsúbb, rugalmasabb versenytársaikkal? Hogyan lehet az európai piacon biztosítani a tisztességes versenyt? Milyen trendek fedezhetők fel az európai, a kínai és a magyar piacokon? Kerényi Ádám, a VGI tudományos segédmunkatársa és Müller János, közgazdász Szép új digitális világ? – A pénzügyi technológia és az információ hatalma című cikke betekintést nyújt a fin-tech szabályozási hátterébe és eligazít a fenti kérdésekben. Tovább

Vidék az uniós fejlesztéspolitikában 2020 után. Finta István (RKI) tudományos kutatóként, alpolgármesterként és a LEADER szervezet vezetőjeként is nyomon követi a területfejlesztés hazai és közösségi jogi szabályozását. Az Új Magyar Közigazgatásban megjelent vitairatában a strukturális alapok működésének 2020 utáni időszakra vonatkozó́ jogszabálytervezeteit értékeli. Meglátása szerint az EU működéséről szóló szerződés (EUMSZ) sokat emlegetett 174. cikkelyében foglalt területi szemlélet a tervezetekben csak nyomokban fedezhető fel. Az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) működési prioritásai sokkal inkább ágazatfejlesztési szemléletről tanúskodnak, ami viszont – empirikus vizsgálatok tanúsága szerint – „térben vak”. Kérdés, hogy az olyan célkitűzések, mint az intelligens Európa, a digitalizáció elősegítése vagy az ipar átalakulásához kötődő készségfejlesztés miként fogja az ERFA eredeti célját, az elmaradott vidéki területek felzárkózását elősegíteni. Tovább

Települési hálózatok és korrupció. A korrupció a társadalom rákfenéje: kevesek profitálnak belőle, miközben költségeit mindenki viseli. Lengyel Balázs (KTI) és szerzőtársai a társadalmi kapcsolathálózatok szerkezete és a korrupció elterjedtsége között kerestek összefüggést. Magyar adatokon végzett vizsgálataik azt mutatják, hogy azokon a településeken, ahol egymástól viszonylagosan elkülönülő hálózatok léteznek, magasabb a korrupcióra utaló gyanús közbeszerzések aránya. Kisebb a korrupció azonban azokon a településen, ahol a lakosok hálózatai áttörik a csoporthatárokat. A kutatás arra szolgál bizonyítékul, hogy a korrupció mélyen a társadalmi kapcsolathálózataink szövetébe van ágyazva. Tovább

Meteorológiai adatgyűjtés a klímaváltozáshoz történő városi adaptáció szolgálatában. Az RKI kutatói Kecskemét négy, a város különböző beépítettségű területeit reprezentáló pontján végeztek méréseket a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre, a szélsebességre, valamint a páratartalomra vonatkozóan. Az egyes mérőállomások által mért nappali hőmérsékleti adatokban markánsabb eltérések inkább csak a téli időszakban mutatkoztak: ezek alapján a városperem a belvárosnál átlagosan öt fokkal hidegebbnek bizonyult. Éjszakánként viszont egész évben két-három fokkal melegebb volt a centrumban, mint a külső, lazábban beépített városrészekben. Ezek alapján jól megfigyelhető volt a városi hősziget létrejötte. Az adatok értékelése hozzájárulhat a városi zöldinfrastruktúra tervezéséhez. Az adatgyűjtésről részletesebben Hoyk Edit (RKI) írt az Absztrakt számára. Tovább

EU Mozaikok

Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A jegesmedvék éhen halnak, mert a tengerhez legközelebb lévő jég – a fókák kedvenc pihenőhelye –túl vékony ahhoz, hogy megtartsa a medvék súlyát. A vándorló madarak, amelyek az Északi-sarkon töltik a nyarat, elveszítik a legbőségesebb tavaszi virágzás hónapjait, mert ez érkezésük előtt három hónappal már lezajlik – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egyik friss cikkében. A környezettudatosabb emberek talán ismerik is, mások számára azonban újdonság lehet, hogy létezik Koppenhágában egy európai ügynökség, amely szerteágazó tevékenységével mára a klímaváltozás elleni küzdelem egyik meghatározó szereplőjévé vált. A testület által rendszeresen készített, minden európai nyelven hozzáférhető jelentések, publikációk nemcsak az európai döntéshozók számára hasznosak. Független, a környezet állapotáról számot adó adatai, az üzleti szféra és a civil társadalom számára is igen értékesek. 2017-ben például kialakítottak egy olyan oldalt, ahol egy online térképen valós időben bárki megtekintheti Európa országainak aktuális levegőszennyezettségi állapotát. Az ügynökség sokrétű munkájáról, nemzetközi együttműködéseiről szól Éltető Andrea (VGI) EU Mozaikokban megjelent írása, amelyből kiderül, kik nyertek Európa legzöldebb városa címet, illetve mit állítanak a legutóbbi jelentések az erdők és a vizek állapotáról. Tovább

Versenyképességi fordulat az EU kohéziós politikájában. Az EU kohéziós politikája – mint ismeretes – a szolidaritás elvére épült. A gazdagabb tagállamok az EU újraelosztó rendszerén keresztül forrásokat juttatnak a szegényebbeknek, hogy csökkentsék ezzel az Európai Unió területi egyenlőtlenségeit. Amióta azonban az Európai Unió a versenyképesség-fokozást tűzte ki legfőbb céljának, egyre inkább távolodni látszik a szolidaritástól. A tendencia mögött egyesek a nettó befizető országok érdekérvényesítését látják, amelyek nyugtalanok a „kihelyezett” támogatások hatékony vagy akárcsak jogszerű felhasználásáért. Kérdés, valóban elvárható-e a hatékonyság ezekben a régiókban? Vajon rászorulnának-e a támogatott országok a kiigazításra, ha már eleve fel lennének vértezve a hatékonysághoz szükséges tárgyi és szellemi javakkal, emberi tőkével? Jelenleg a fejletlenebb régiókon belül a fejlettebbek jutnak több támogatáshoz a periféria rovására. Medve-Bálint Gergő, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az EU Mozaikokban megjelent írásában a kelet-európai régió országszintű és regionális adataival illusztrálja a hatékonyság és a szolidaritás elvének konfliktusát. Tovább

Az EU Mozaikok további új cikkei: Brexit - végkifejlet?, A tőkepiaci unió, A vasúti gördülőállomány korszerűsítése uniós támogatások segítségével

Konferenciabeszámoló

A Regionális Kutatások Intézetének VI. Alföld konferenciájára múlt év decemberében került sor. Mihályi Melinda, az RKI tudományos segédmunkatársa az Absztrakt számára foglalta össze a „Társadalmi innováció és társadalmi vállalkozások - a válságra adott helyi válaszok” szekció előadásait. Tovább

Vendégoldal ─ Virtuális séta a Humán Tudományok Kutatóházában

A Szent Korona titkai. Tudta-e, hogy a magyar királynék koronázásakor a királyné jobb vállához érintették a koronát, szimbolizálva ezzel, hogy az uralkodó támogatásának felelőssége a királyné vállán nyugszik? Gondolkodott-e már azon, vajon miért ferde a kereszt a korona tetején? Korábban arról lehetett hallani, hogy a ferdeség szándékos, nem lehet sérülés eredménye, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012-ben alakult Szent Korona Kutatócsoport azonban bebizonyította, hogy a kereszt eredetileg biztosan egyenes volt. A hazai és külföldi történészek, művészettörténészek, filológusok, muzeológusok és pénztörténészek csapatmunkája – a csoport néhány éves fennállása óta – hihetetlen mértékben gazdagította történelmi köztudatunkat, eredményeik számos méltán nagysikerű kötet, katalógus, folyóiratcikk és sajtóközlemény mellett egy nyolcnyelvű koronafilmben láttak napvilágot. Érdekességképpen álljon itt Pálffy Géza professzornak, a csoport vezetőjének a Mindenki Akadémiáján tartott előadása. A kutatócsoport eddigi munkásságát vezetője foglalta össze az Absztrakt számára. Tovább

Visszafogottabb-e a munkakedve a mai fiataloknak? Azeurópai munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása a fiatalkori munkanélküliség. Politikai diskurzusokban és a közbeszédben egyaránt elhangzik, hogy a mai fiatalok nem olyan eltökéltek a munkakeresésben és a karrierépítésben, ami azzal a feltételezéssel egészül ki, hogy mindez a munkapiac átalakulásának, a projektalapú, határozott idejű foglalkoztatás térhódításának köszönhető, és a mai munkaerőpiac nem kecsegtet olyan biztos, hosszú távú megélhetési lehetőségekkel, mint korábban. Hajdu Gábor (MTA TK Szociológiai Intézet) és Sik Endre (Tárki) 30 országra kiterjedő vizsgálata ezzel ellentétben azt találja, hogy a kortárs Európában nincs nemzedéki megosztottság a munka megítélésében. A kutatás lényeges szakpolitikai megállapítása, hogy a fiatalok munkanélküliségének csökkentését célzó intézkedések sikere nem a fiatalok munkavállaláshoz való feltételezett negatív hozzáállásán múlik. A cikk az amerikai University of Maryland Youth Labor in Transition című angol nyelvű kötetében jelent meg. Tovább

Jon Snow és a kiterjesztő jogi értelmezés. Trónok harca rajongók pontosan tudják, hogy a Westeroson elterülő Hét Királyság egyike sem éppen jogállami berendezkedéséről híres. Különös módon az egyetlen alakulat, amely tagjai valamifajta egységes normát követnek, a rablókból, bűnözőkből, kitaszítottakból verbuválódott testvériség, az Éjjeli Őrség. Az Éjjeli Őrség tagjai fogadalmat tesznek, hogy nem nemzenek gyereket, és életük végéig a civilizációjuk számára védelmet biztosító Falat szolgálják. A középkorias viszonyok között játszódó cselekményben a néhány soros eskünek olyan normatív ereje van, hogy nem túlzás azt egyfajta alkotmánynak tekinteni. A szöveg rövidségéből és sűrűségéből adódóan azonban az értelmezések és alkalmazások tucatjai élnek együtt a történetben. Körtvélyesi Zsolt (MTA TK Jogtudományi Intézet) a regényfolyam példáján keresztül tárgyalja a jogi értelmezések dilemmáit, bemutatja a joggyakorlatban használt jogértelmezési eszközöket és azok eredményét. Gondolatmenete a regény előzetes ismerete nélkül is tökéletesen követhető, természetesen a történet lelövése (spoiler) műfajánál fogva elkerülhetetlen. Tovább

Az írás őrülete és az őrület leírása. Csáth Géza íróként, zeneszerzőként, zenekritikusként és festőként, valamint gyakorló pszichiáterként az irodalmi, zenei, képzőművészeti és pszichológiai vizsgálatok metszéspontjában áll. Naplóiból tudjuk, hogy személyiségében nem csupán az ideggyógyász, hanem a kábítószerfüggő beteg világlátása is megjelent. Szász János az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmje az Ópium című 1909-es novellát, az 1912-ben megjelent Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa című pszichiátriai esettanulmányt, valamint Csáth 1912–1913-ban írt morfinista naplóit veszi alapul. E három eltérő műfaj összejátszását, a mozifilm és Csáth személyének viszonyrendszerét vizsgálja Major Ágnes (BTK Irodalomtudományi Intézet) az MTA BTK Művészettörténeti Intézet folyóiratában, az ArsHungaricában megjelent írása, amelyben olvashatunk Csáth komplex elméletéről is és gazdagabbak lehetünk Kosztolányi egy német nyelvű sziporkájával. Tovább

 

Offenbach a 19. századi Budapesten. „Erkölcsromboló” és „örök klasszikus”, ezzel a kettősséggel jellemezték Jacques Offenbach francia zeneszerző müncheni fogadtatását. Bozó Péter (MTA BTK Zenetudományi Intézet) zenetörténeti hiányosságot pótolva arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a zeneszerző 19. századi budapesti recepcióját. Az írásból, amely rendkívül gazdag színháztörténeti szakirodalomra és forrásanyagra támaszkodik, kiderül, hogy a pesti előadásokon olyan szerepeket is nők énekeltek, amelyeket Párizsban eredetileg férfiak adtak elő, illetve, hogy egy francia társulat fellépése olyan botrányt keltett, hogy „még az elasztikusabb érzékek is felháborodva fordultak el”. A rendkívül részletgazdag tanulmányban feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, Worafka budapesti rendőrigazgató, aki készségesen cenzúrázta a színpadi műveket, továbbá a magyarítási lázban égő színész, Népszínház alapító, Molnár György is. Az operett térhódítása idején Magyarországon sok mindent nem lehetett kimondani, e műfaj tabudöntögetése valószínűleg hozzájárult budapesti népszerűségéhez. Tovább

Színes adatok

 

Cikkajánló

Pálné Kovács Ilona

Minél jobban tanul egy roma diák, annál több nem roma barátja van – Rácz Johanna írása a KTI kutatócsoportjának eredményeiről, Quibit 2019. május 8. Tovább

Pálné Kovács Ilonát az MTA rendes tagjává választották.MTA KRTK, 2019. május 10. Tovább

Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait. MTA, 2019. május 7. Tovább

Hiánycikk a munkaerő, de a fogyatékkal élők még így sem kellenek a cégeknek – Krekó Judit és Scharle Ágota bejegyzése a Defacto blogon, Index április 18. Tovább

Befejeződött az MTA kutatóintézet-hálózatának teljesítményértékelése. „A kutatóhálózat teljesítménye kiváló, a ráfordított támogatás és a publikációs teljesítmény összefüggése alapján Európában a legjobbak közé tartozik."  mta.hu, 2019. április 5. Tovább

Havas Attila: A kudarcfelelős. Miért és hogyan támogassa az állam a kutatás-fejlesztést és az innovációt? „Az MTA kutatóinak feladata az új tudás létrehozása, nem pedig annak gazdasági hasznosítása. …Az állam feladata – a piaci kudarcok kezelésén túl – a rendszerbeli kudarcok enyhítése.” Magyar Narancs, 2019. ápr. 4. Tovább

Érdekességek a KTI Blogról


Tíz évvel később – működött-e a mennyiségi könnyítés? ─ Ten Years Later—Did QE Work? Stephan Luck, Tom Zimmerman, Liberty Street Economics 2019. május 8.

Elvek és vélelmek a vertikális vállalategyesüléseket szabályozó politika számára – Competitive Edge: Principles and presumptions for U.S. vertical merger enforcement policy
Jonathan B. Baker, Nancy L. Rose, Steven C. Salop, Fiona Scott Morton, The Washington Center for Equitable Growth, 2019. május 7.

Adó a célzott hirdetésekre? ─ A tax on targeted ads? Joshua Gans, Digitopoly, 2019. május 7.

Smith, az MMT és a közgazdaságtudomány – Smith, MMT, and science in economics John Cochrane’s blog, 2019. május 5.

A következő amerikai recesszió valószínűleg már a sarkon van – The next US recession is likely to be around the corner. Franck Portier VOX CEPR Policy Portal 2019. május 3.

Hogyan érinti a klímaváltozás a világ gazdaságait? ─ How climate change affects economies around the world Prof. Amir Jina explains how climate change affects local economies, from the U.S. to places like Bangladesh, University of Chicago, uchicago.edu, 2019. május 3.

A globalizáció: több mint korábban, de kevesebb, mint gondolnád? ─ Globalization: More Than Before, But Less than You Think? Timothy Taylor, Conversable Economist, conversableeconomist.blogspot.com, 2019. május 1.

A teljes tanulmány – Steven Altman Pankaj Ghemawat, Phillip Bastian: GLOBAL CONNECTEDNESS INDEX 2018 The State of Globalization in a Fragile World

Multinacionális terjeszkedés időben és térben – Multinational Expansion in Time and Space. Stefania Garetto, Lindsay Oldenski, Natalia Ramondo, NBER Working Paper No. 25804, 2019. május

Az amerikai fogyasztók viselik a jelenlegi kereskedelmi háború terhét ─ U.S. Consumers Have Borne the Brunt of the Current Trade War. Morgan Foy, The NBER Digest, 2019. május  

Vagyoni egyenlőtlenség Amerikában: verseny a tőke- és az ingatlanpiac között ─ Wealth Inequality in America: A Race Between the Stock and the Housing Market. Moritz Kuhn, Moritz Schularick, Ulrike Steins, promarket.org, 2019. április 29.

Programajánló

május 23. 10.00─12.00 Budapest, Becsei András (vezérigazgató, OTP Jelzálogbank) A magyar bankszektor fejlődése és jövője. VGI Vendégváró

május 27. 11:00─12:00 Budapest, Az EP választások értékelése, VGI által szervezett kerekasztal beszélgetés, regisztáció

május 23. 14.00─16.00 Budapest, Bakó Tamás: Célzott K&F adókedvezmény hatása termékpiaci verseny esetén. KTI Szeminárium

május 23. 14.30─20.00 Budapest, Vigvári András: Etnográfus "világváros határában": a társadalomkutató Berkovits György; Berkovits Györgyre emlékezünk, Kossuth Klub A L’Harmattan Kiadó és a Szépírók Társasága konferenciája és könyvbemutatója

május 30. 14.00─16.00 Budapest, Neszveda Gábor (Corvinus): Aspiration Level, Probability of Success, and Stock Returns: An Empirical Test. KTI Szeminárium

május 30. 11.00─12.30 Budapest, Molnár György: Hálót és halat a tóba! A Kiútprogram – innovatív foglalkoztatási program szegényeknek. 10 éves a Kiútprogram – Társadalmi szerepvállalás a mélyszegénységben élők munkaerőpiaci integrációjában konferencia, regisztráció itt

május 30. 14.00─15.45 Budapest, A társadalmi innováció társadalmi-területi aspektusai. BCE GK társadalmi innováció kutatócsoport és MTA KRTK RKI egyenlőtlenséget kutató horizontális műhely közös vitaülése

június 6. 14.00─15.00 Budapest, Farkas Péter: Neokeynesiánus közgazdák a világgazdaság állapotáról, Világgazdasági Intézet rendezvénye, MTA Humán Tudományok Kutatóháza

június 12. 9.00─15.00 Győr, Kautz Konferencia 2019. Kreatív ipar – digitális gazdaság, (Széchenyi István Egyetem) Előadások: Barsi Boglárka–Nárai Márta: Okos (élhető) települések perspektívái egy hátrányos helyzetű térségben. Hardi Tamás: A népességvesztő rurális terek lehetőségei a digitalizáció korában

június 11. 9.00─18.00 Gödöllő, Rurális térségek a 21. században konferencia (Szent István Egyetem), Előadások: Horeczki Réka: Kisvárosok, a vidéki térségek központjai? (Somogy megyei esettanulmány), Póla Péter: Helyi erőforrások eredményes felhasználásának kihívásai vidéki térségekben

június 21–22. 10.00 ─      Győr, Fiatal Regionalisták XI. Konferencája, Előadások: Barsi Boglárka: Boldog városok ─ a jóllét területi aspektusai (Plenáris előadás), Horeczki Réka: Sikerességi faktorok a hátrányos helyzetű településeken – egy empírikus kutatás eredményei, Kovács Sándor Zsolt: A magyar takarékszövetkezeti integráció területi hatásai, Tagai Gergely: Nagyvárosfejlődés és regionális egyenlőtlenségek Kelet-Közép-Európában, Zsibók Zsuzsanna: A regionális gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése: trend-módszer, területi forgatókönyvek és rendszerdinamikai szimuláció

Publikációk

Bakucs Zoltán, Fertő Imre, Benedek Zsófia: Success or waste of taxpayer money? Impact assessment of rural development programs in Hungary. Sustainability Vol. 11. No. 7. 2019. p. 1─23.

Kovács Zoltán, Farkas Zsolt Jenő, Egedy Tamás, Kondor Attila Csaba, Szabó Balázs, Lennert József, Baka Dorián, Kohán Balázs: Urban sprawl and land conversion in post-socialist cities: The case of metropolitan Budapest. Cities, 92. 2019. p. 71–81.

Barna R. Emília, Csányi Gergely, Gagyi Ágnes és Gerőcs Tamás: A rendszerváltozás utáni magyar feminista mozgalom globális, történeti perspektívából. Replika 108─109., 2018/3─4. szám, p. 241─262.

Jóna László: Gyalogosok alternatív útvonalválasztása. In: Horváth Gábor, Gaál Bertalan, Horváth Balázs (szerk.): Közlekedéstudományi Konferencia Győr 2019. Conference on Transport Sciences : Alternatív─Autonóm─Kooperatív─Komparatív Mobilitás. Győr, Magyarország: Széchenyi István Egyetem, 2019.

Muraközy Balázs, Bisztray Márta, Reizer Balázs: Productivity differences in Hungary and mechanisms of TFP growth slowdown. Európai Uniónak készített tanulmány Magyarország termelékenységéről és növekedéséről 2019. március 200. p.

Sass Magdolna: Post-transition multinationals. Journal of Comparative Economic Studies Vol. 13. 2018. p. 39─64.

Somai Miklós: Brexit negotiations: interests, red lines, and stumbling blocks. Studia Europejskie / Studies in European Affairs Vol. 2018. No. 4. 2018. p. 109─124.

Uzzoli Annamária, Szilágyi Dániel, Bán Attila: Az éghajlatváltozás népegészségügyi következményei : A lakosság sérülékenysége az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaival szemben. (kutatási jelentés) 2019. 99 p.

 

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
30
31
1
2019 Augusztus

Kiemelt híreink

Álláshirdetés

Álláshirdetés A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont a ″Közalkalmazottak jogállásáról szóló″ 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet könyvelő és projekt asszisztens munkakörök betöltésére.

Absztrakt 2019. május 21.

Absztrakt 2019. május 21. A tartalomból: Az EU új típusú szabadkereskedelmi egyezményei, Változó energiaszemlélet Norvégiában, Egészség, egyenlőtlenség, térbeliség, Verseny és szabályozás 2018, Tudományos együttműködések hatékonysága, Járhatna-e a fekvőbeteg? - hatékonyságnövelés az egészségügyben, Berlin–Párizs tengely, Fin-tech – A digitális az új normális?, Vidék az uniós fejlesztéspolitikában 2020 után, EU Mozaikok, Vendégoldal: Virtuális séta a Humán Tudományok Házában - Csáth, Offenbach, Szent Korona, Trónok harca, Fiatalok a munkapiacon

Pálné Kovács Ilonát az MTA rendes tagjává választották

A Magyar Tudományos Akadémia 191. Közgyűlésén tartott akadémikusválasztás során Pálné Kovács Ilonát, az MTA KRTK kutatóprofesszorát az Akadémia rendes tagjává választották.

További híreink »